család címkével jelölt bejegyzések

Keleti nyugalom

Írta: | |
Vélemény?

Lányom tavaly egy grafikai pályázaton számára jelentős összeggel járó díjat nyert (erről itt)  elhatározta, hogy nem pesti életének komfortosabbá tételére szánja, hanem világot fog látni. Európában már látott ezt-azt, így fantáziája interkontinentális távlatokat nyitott. Meg is szervezte a háromhavi utazásuk első hónapját napról-nap: a többi meg majd kialakul. Most már utolsó hónapjukat töltik Indokínában, megjárták Thaiföldöt, Kambodzsát,  Laoszt és Vietnamot, … Tovább is van, mondom még →

Weöres és Csönge

Írta: | | ,
Vélemény?

Jóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Na de miért vonatkozna ránk a magyarországi szabály, itt lehet Csönge is. Ukrajnában ekkoriban nagyjából az a név volt anyakönyvezhető, … Tovább is van, mondom még →

Aztán Szózat és csókolom

Írta: | | ,
Vélemény?

Halihó, az bizony nagyon jó, hogy ilyen rendszeresen jelentkeztek, veled, Kol, jót cseteltünk délelőtt, kár, hogy nem volt több időm, mert éppen sürgős cikket írtam; azért a lényeget megdumáltuk, nem? Te pedig, Csön, nagyon jópofa levelet írtál, pár bekezdést ide tűzök: … delutan kemenyen kisetaltam magam:) Moszkva ter – Szentharomsag ter – Toldy Ferenc utca – Hunfalvy utca – Flath … Tovább is van, mondom még →

Egyik kishúgom izraeli katona, a másik papája indonéz

Írta: | | ,
Vélemény?

 Megírtam itt már korábban, egyetlen édes (első fokú) unokatestvérem van, Juliska, akit nagybátyám korai válása miatt alig ismerek. Lembergben nevelkedett és élt, aztán, miután zsidó fiúhoz ment férjhez, áttelepültek Izraelbe, ahol nem sokkal később váratlanul megözvegyült. Leányával, Alexandrával 2-3 évenként minket is meglátogatnak, legutóbb fotókat is betűztem. Az ifjú hölgy akkor már készülődött arra, hogy rövidesen be kell vonulnia katonai … Tovább is van, mondom még →

Utas és holdvilág

Írta: | |
Vélemény?

A tegnapi postával megérkezett az Új Holnap 2005/3. száma. Még nem is láttam ezt a szép, elegáns, nyújtott formátumú megjelenést. Jóleső érzés egy ilyen folyóiratban publikálni (és a szerzőgárda is eléggé erős; velem az élen, természetesen). Két új versem jelent meg. Az első voltaképp „szerelmes vers”, viccelődtem is Évával, hogy 20 éve nem nagyon írtam hozzá verset. Azzal is cukkoltuk … Tovább is van, mondom még →

Nevicke

Írta: | |
Vélemény?

A vének tanácsa azt a döntést hozta, hogy Nevickén tartsuk meg a kibővített ünnepi családi ebédet. A helyszínhez érzelmes szálak fűzik az öregeket: valaha törzshelyünknek számított. Gyerekkoromban a családi kirándulások úgy festettek, hogy felkerekedtünk, kibuszoztunk Nevickére (néha kitaxiztunk – nagyon olcsó volt), röpke egy-két órácskát töltöttünk a folyóparton, a nagyréten napozással, fürdéssel, aztán apu alig várta, hogy felöltözhessen, megköthesse a … Tovább is van, mondom még →

Éva kenyeret sütött

Írta: | |
Vélemény?

Éva ma az egyik legtradicionálisabb asszonyi tevékenységre adta a fejét: leállt kenyeret sütni… 2005 első naplóbejegyzése Lassúdad évkezdés, lustácska napok. Tegnap és ma: a 2004-es Pánsíp Szalon fontosabb oldalainak az „újraalkotása”, elhelyezése a Kettenklub rendszerében – holnapra talán ebben a formájukban is elérhetővé válnak a legutóbbi interakciók. Ma a publicisztikai e-book-sorozatom első darabjához kellene megírnom az előszót – egyelőre hozzá … Tovább is van, mondom még →

kishúgom Izraelből

Írta: | | ,
Vélemény?
kishúgom Izraelből

Pár napig nagyon csendes volt ház: anyuék Baján, Kolos Veszprémben, Csönge Tatán egy sportversenyen. Talán húsz éve is annak, hogy Évával kettecskén lettünk volna itthon. De holnaptól nagyüzem: Bátyu meghozza az Öregeket és Kolost, aki Cegléden csatlakozik hozzájuk. Ha, mint rendesen, bátyám unokája is becsöppen, akkor szombat-vasárnap nyolcan leszünk ebédkor az asztalnál. A Szembesülés és más megírandóim miatt gyérültek meg … Tovább is van, mondom még →