Az utolsó futamok – Megjelent!

Bízhatóan ez még nem az utolsó kötetem – de hogy utólsó „futásaim”, futamaim zajlottak 2008-ig, az szinte bizonyos, éppen ezért a kiadó ajánlata ellenére nem éltem a lehetőséggel, hogy mondjuk 2010-ig kiegészítsem a kéziratot.  Így mindössze 4 év naplóját tartalmazza, 2004-2007 intervallummal. Fontos esztendők voltak. A kivonulásom utolsó nagy gesztusai. Kilépés az írószövetségből, végső hátat … Olvass tovább

Egy alig ismert kárpátaljai költőnő

Mérvadó irodalomtörténészek véleménye szerint nem teljesen véletlen, hogy gyöngéd, de mégis karakteres alakja a feledés mély homáéyába merült. Nem volt sem kiemelkedő személyiség, sem jelentős alkotó. Ha az akkor Técsőn működő Hollósy Simon nem örökítette volna meg – mára sajnálatosan elveszett – portréfestményén, talán örökre elfelejtette volna a köztudomásúlag hálátlan utókor. Épp ezért érdemes abba a kevésbe belekapaszkodnunk, amit tudunk róla.

Nevét ma még a szakmabeliek közül is igen kevesen ismerik Kárpátalján. Holott egykor az ungvári szalonok közkedvelt vendége volt, az irodalmi és zenei életről írott tudósításai a korabeli hírlapolvasók körében nagy népszerűségnek örvendtek. Versei kevésbé találtak utat a kor vidéki olvasójához, holott ezek alapján joggal sorolhatjuk a kárpátaljai(nak is nevezhető) magyar irodalom előremutató, ám feledésbe merült progresszív hagyományai közé.

Blodlay Klára 1901-ben született a ma Romániához tartozó Szatmárnémetiben. Apja Blodlay Ambrus, a 19. századvégi Szatmár vármegye közismert kirurgusa, anyja Blodlayné Lázár Mirtyll, kitagadott földbirtokos-lány. Klára korán árvaságra jutott, rokonai 1910-ben az ungvári Kálvin János Református Árvaházban helyezték el, majd 1916-ban a Nagyszebenből Ungvárra származó Blau Ignác szatócs fogadta örökbe, akinek biztatására, nevébe egy magánhangzót toldva, Bodolay Klára néven kezdett publikálni. A ’20-as, ’30-as években igen termékeny, ír verset, novellát, színművet és újsághíreket. 1944-től írásai meggyérülnek, de naplójegyzeteket is tartalmazó füzeteit 1957-ben bekövetkezett haláláig vezeti. Közel kétezer kéziratoldalra rúgó szellemi öröksége fogadott húga, Blau Eszter-Borbála hagyatékából került elő.

Tsúszó Sándor és a pirézek

2023-ban a BingAI mesterséges intelligencia arra a kérdésre, hogy Mi a kapcsolat Tsúszó Sándor és a pirézek között? – a következő válasz adta: A kapcsolat Tsúszó Sándor és a pirézek között nagyon érdekes és különleges. Tsúszó Sándor egy híres magyar költő volt, aki 1941-ben halt meg a második világháborúban. A pirézek pedig egy kitalált népcsoport, … Olvass tovább

József Attila-szobor: tiltakozás – virtuális élőlánc

Tiltakozás: Virtuális élőlánc József Attila szobra körül Balla D. Károly tiltakozása József Attila szobrának eltávolítása ellen – internetes akció 2011-es webakcióm lényege az volt, hogy a Google-találatok élére kívántam juttatni alábbi tiltakozó szövegemet az alább felsorolt kulcsszavakra nézve. A tiltakozó keresőmarketing akció sikerrel járt, mi több, még évekkel később is az én alábbi felhívásomat tartalmazó … Olvass tovább

Harmadik regényem – hamarosan

A kiadó honlapjára már felkerült, így talán már nem kell attól tartanom, hogy elhamarkodom a bejelentést: hamarosan megjelenik harmadik regényem, a Tejmozi. Hangütésében, meseszövésében erőteljesen elüt két korábbi regényemtől. Ha azokat posztmodern trükkregénynek ítélte a szakma (pontosabban Tarján Tamás), akkor ez hagyományos, akár történet-központú regénynek is nevezhető. Ugyanakkor megírásának előzményeit tekintve mégis egy ízig-vérig posztmodern … Olvass tovább

Ginsberg Üvöltése

Mit kerteljünk: Jeffrey Friedman és Rob Epstein 2010-es munkája filmalkotásként talán nem lenne eléggé jó, ha nem Ginsberg monumentális költeménye adná a vázát. Ez a váz azonban oly erős, hogy könnyedén (de súlyos léptekkel) viszi előre a filmet, jószerével csak rá kellett akasztani a jeleneteket. Ezek a következő öt síkon futnak. Az első: 1955. októberében … Olvass tovább

Weöres és Csönge

Jóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Na de miért vonatkozna ránk a magyarországi szabály, itt lehet Csönge is. Ukrajnában ekkoriban nagyjából … Olvass tovább

JA-díj: megismétlődött a 11 évvel ezelőtti eset

Politikusok jobban tudják Mára a díjak odaítélése teljességgel a szakmai szervezetek véleményének figyelembevétele nélkül történik. Régebben ezen még fennakadtunk. 2011-ben pl.: A Fidesz-kormányzat nem először piszkált bele a József Attila-díjak szakmai névsorába. Volt hasonló eset! Az idei József Attila-díjasok ügyében  Kukorelly Endre néhány napja levelet írt a miniszternek (de voltaképp inkább az illetékes államtitkárnak), annak … Olvass tovább

Meghalt Balla László (halálhír, életrajz)

Meghalt Balla László Balla László 1927.07.23-2010.10.28 Életének 84. esztendejében, október 28-án hajnalban, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt édesapám, Balla László író, nyugalmazott főszerkesztő. Temetésére november 2-án, közép-európai idő szerint 11.30-tól kezdődően kerül sor az ungvári Kálvária ravatalozójából »» Balla László életrajza, önvallomása // MTI-hír, nekrológok A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából és más forrásokból Született … Olvass tovább

Esterházy-mozi Ungváron

Az Alkarpatraz, Esterházy és a hoax legomenon | A magáról ritkán hallató online-szamizdat, az Alkarpatraz c. erő- és időszakos internetes periodika szerkesztőségének a meghívására Ungvárra érkezett Esterházy Péter magyar író. Látogatására abból a jeles alkalomból került sor, hogy az egyik  városi mozi műsorára tűzte a Tompaszöglet legújabb kiadásának a spontán levetítését. Az előadás előtt a … Olvass tovább