Jogsértés vagy népszerűsítés?

Jogtalan közlések Időnként fel-fellángol a harci kedvem a verseimet, aforizmáimat jogtalanul közlő webhelyek ellen. Ilyenkor, ahol erre egyszerű lehetőség nyílik, komment vagy üzenet formájában tudatom álláspontomat: „Kedves honlaptulajdonos, Ön bizonyára nincs tisztában a szerzői művek közlésének jogi hátterével. Az én írásaim – ahogy mindenki másé – szerzői jogvédelem alatt állnak, így engedélyem nélkül jogszerűen nem közölhetők. Ön jogsértést követett el, … Tovább is van, mondom még

50 éve repült Gagarin

Gagarin 50 No, űrhajós lenni, az soha nem akartam. Sőt, annak, hogy csillagász viszont igen, vajmi kevés szerep jutott Jurij Gagarin pontosan 50 évvel ezelőtti űrrepülésének. Persze annak azért nyilván volt valami hatása, hogy az űrkorszak hőskorában cseperedtem fel, óhatatlanul hallottam az új és újabb híreket, egy korai versemben ezt mégis némi iróniával énekeltem meg, valahogy így: Születtem: az űrkorszak … Tovább is van, mondom még

Túlfeszültség

Ha a versei csak fele annyira lettek volna jók, mint amennyire a nézése volt ábrándos poétatekintet és lelke volt érző poétalélek, akkor ma bizonyára többkötetes szerzőt tisztelhetnénk benne. Lírai alkata azonban valahogy nem akart a költeményeibe beleköltözni, felváltva a múltba és jövőbe révedő képzelete a jelenben sehogy sem tudott verslábakra kapni. Ha csak úgy ment az utcán, ha barátaival beszélt, … Tovább is van, mondom még

Haikuk a költészet napjára

Felhívással fordultam költőtársaimhoz: a költészet napja alkalmából írjanak olyan haikukat (soronként 5-7-5 szótagú háromsoros, japán eredetű versikét), amelyben a vers, a költő vagy a költészet szó szerepel. (Ez egyben nemrégen megnyitott virtuális felolvasóhelyem, a Balládium második irodalmi projektuma, az előzőben egy-egy versük születésének vagy fogadtatásának a történetét írták meg vendégeim). A költészet napi felhívás szövege a részvételi feltételekkel és a … Tovább is van, mondom még

Halált okozott a böjt

Böjti áldozat Vallási fanatizmusa okozta Balla D. Károly író halálát. Az ismert kárpátaljai költő úgy döntött, az idén megtartja a nagyböjtöt, ezért hamvazószerda óta nem vett magához ételt. Az első héten  bűnbánatot gyakorolva hosszú gyónásra szánta magát: a Mozgó Világ kápolnájában őszintén feltárta korai Lenin-verse keletkezésének a történetét. A nyomasztó tehertől szabadulva így már a második héten megmutatkozni látszottak rajta … Tovább is van, mondom még

T.Ú.K. – új magyar tévéfilm

T.Ú.K. – Tanár úr kérem! – Karinthy Az öröm legalább háromszoros: új magyar tévéfilm született; Karinthy Frigyes művei alapján készült; nagyon-nagyon jó lett! A T.Ú.K. – Tanár úr kérem! c. produkciót (rendezte Mátyássy Áron, 2011) tegnap sugározta az m1, és mi nagy élvezettel vettünk részt az többszörös időutazásban: vissza a 20. század elejére, Karinthy korába, s azon belül is ingajáratban … Tovább is van, mondom még

Gyújts egy jelt!

A hőskorban történt, amikor a kárpátaljai magyarok alig tudtak betelni a lehetőséggel, hogy nagyobb nehézségek nélkül utazhatnak Magyarországra. Az írók is éltek ezzel a lehetőséggel: végre építhettek szakmai kapcsolatokat, beléphettek különböző testületekbe, járhattak rendezvényekre, eleget tehettek meghívásoknak. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár akkoriban amolyan főhadiszállás szerepét töltötte be néhány kárpátaljai magyar irodalmár életében. A kapcsolat eredetére nem tudok pontosan … Tovább is van, mondom még

Nem félünk a farkastól

Amikor Elizabeth Taylor alig két hete meghalt, „házimozinkba” épp be volt készítve a Nem félünk a farkastól. A véletlen egybeesés annyira megzavart, hogy az újranézést inkább elhalasztottam, megvártam, hogy lecsengjen a dolog. Aztán persze mégis sorra került a film a DVD-lejátszónk menüjében, és hiába idéződtek fel a sok évvel ezelőtt látottak, az Edward Albee színdarabjából készült 1966-os alkotás (Who’s Afraid … Tovább is van, mondom még

Pikáns kecskerímek

Először is szeretném eloszlatni a hiedelmet: a kecskerímre gyakran felhozott példa nem kecskerím: Olyanok a kecskerímek,amikor a kecske rí: mekk. – ez kínrím, amelynek lényege olyan teljes egybehangzás, amelyet csak a szóhatárok eltérése különböztet meg. Ezzel szemben a kecskerím olyan kettős alakzat, amelyben a szókezdő mássalhangzók felcserélődnek. Az egyik klasszikus példa: Megkérdi a kaján halász:Mért van az ön haján kalász? … Tovább is van, mondom még