Dávid nélkül Orbán félkarú Góliát – avagy a bajai halászlé receptje
Kevés dolgot rühellek jobban, mint amikor a felhevült tömeg egy
pártvezér nevét vagy a szájáról felkapott szólamot skandálja. Így aztán
a választás éjszakáján azonos mértékben viszolyoghattam mind az MSZP,
mind a Fidesz elnökének beszédét kísérő felhajtástól. Gyurcsány
rekedtre ordított örömittassága egy cseppet sem volt szimpatikusabb,
mint Orbán szívóskodása, számzsonglőrködése, hamis illúziókeltése. Az
összeverődött szimpatizánsokból álló tömeg üvöltözését pedig, sajnálom,
nem tudom demokratikus vívmánynak tekinteni. Annak, hogy ha
hajszálnyival is, de az első fordulóban a baloldalnak sikerült maga alá
küzdenie a jobbot, persze, örülök. Mint ahogy annak is (sőt, ennek
jobban!), hogy a jelenleg két legnormálisabbnak tűnő párt, az SZDSZ és
az MDF is bejutott a Parlamentbe. És persze igen kívánatosnak tartanám,
ha Orbán Viktor semmilyen módon nem tudna hatalomra kerülni. Annál
nagyobb elégedettséget fogok érezni, minél nagyobbat bukik. Ennek
azonban sajna az az ára, hogy az MSZP-nek nagyot kell kaszálnia, az
SZDSZ-nek pedig továbbra is korlátozott lehetőségei lesznek tényleges
elvei érvényesítésére.
De ez még odább van.
Ami eddig kiderült, az nagyjából annyi, hogy a jobboldalon nem látszik érvényesülni a mindig az erősebb kutya baszik
elmélete. Egyelőre legalábbis. Dávid Ibolya vagy valóban nagyon
következetes és valóban fontosabb neki az erős konzervatív jobbközép
párt létrehozásának hosszabb távú, ám kétes kimenetelű stratégiája,
mint a ténylegesen megszerezhető hatalom, vagy pedig egyszerűen még nem
ígért neki elég menyasszonypénzt a Fidesz.
Ígérnie pedig
nagyot kell! Hiszen Dávid nélkül Orbán félkarú Góliát. Hiszen sem a
„Gerincre, Ibolya!” fenyegetés nem jött be, sem a Fidesz lehetséges
királyáldozata: az MDF amazonja azt nyilatkozta, még a miniszterelnöki
szék fejében sem lép koalícióra a Fidesszel. Ehhez képest gyönge licit,
hogy az egyéni választókerületekben is visszaléptetnének nyerésre álló
fideszeseket a harmadik helyen álló MDF-esek (épp Dávid és Herényi)
javára.
Mindeközben az MSZP és az SZDSZ már meg is állapodott
a visszaléptetésekről egy igen józan alku keretében, így már
megszerzett előnyüket az egyéni mandátumok terén akár továbbiakkal
tetézhetik, ami a vékony listás vezetéssel együtt kényelmes
kormánytöbbséghez vezethet. A Fidesznek vagy sürgősen be kell vetnie a
titkos csodafegyvert, vagy meg kell barátkozna a gondolattal, hogy
újabb négy évet egy ezúttal kényelmetlenebbnek ígérkező ellenzéki
pozícióban vészel át.
Ám egyrészt a Fidesz egyetlen potenciális csodafegyverét Orbán Viktornak hívják, aki mára nemcsak hogy nem titkos, hanem már el is pufogtatta a puskaporát és nagyot szóló vaktöltényeit már egyre kevesebben hiszik élesnek. Másrészt az Orbánék részéről világsérelemként megélendő vereség és újabb ciklusnyi ellenzéki helyzet jól prognosztizálhatóan a párt látványos gyöngüléséhez, belső ellentéteinek kiéleződéséhez és akár széthullásához is vezethetne.
Ha Dávid Ibolyának mindezt sikerül belefőznie a bajai halászlébe, én azt, bizony, cuppogva fogom beszürcsölni.