Az 1500 fős mintán végzett közvélemény-kutatás azt is megmutatta, hogy – főleg a az MSZP-szavazók rovására – növekedett a bizonytalanok száma (40 %).
A következő három év nyilván arról szól, sikerül az MSZP-nek a bizonytalanok táborából annyi hívet nyernie, hogy a Fidesz stabilnak látszó, durván számítva most is kétmilliós szavazótáborát felülmúlja.
Ehhez először is meg kellene állítania a mostani trendet, aztán pedig nemcsak ki kell jönnie a mélyrepülésből, hanem magasra is kell ívelnie.
Számomra kétséges, hogy ez sikerülhet-e. A politikailag aktív magyar lakosság többsége ma – mutatják a felmérések – jobboldali érzelmű, emellett vagy vallja, vagy elfogadhatónak tartja a xenofób, nacionalista, antiszemita, revizionista és még ki tudja milyen nézeteket, nem rekeszti ki az ezeket vallók közösségeit, ellenkezőleg, olyan közhangulatot teremt, amely megengedi a szélsőségesek nyílt működését, a rendbontásokat, műemlék- és sírgyalázásokat.
Ebben a hangulatban fokozott ellenérzés mutatkozik a baloldal böszmeségeivel szemben, s a kínkeservesen folyó reformokkal járó megszorítások a feltétlenül szükségesnél sokkal nagyobb társadalmi feszültségeket keltenek.
Volt már mélyrepülésben az MSZP máskor is, de akkor nem uralkodott ilyen baloldal-ellenes hangulat. A legutóbbi választások közeledtével elegendőnek bizonyult a gyönge Medgyessy helyett bevetni – mint valami csodafegyvert – az agilis Gyurcsányt, kis osztogatással és mérsékelt ígéretekkel lehetett nyerni. De képes-e ez a csapat egy újabb csodára?
A legnagyobb csodát persze egy jól működő, jólétet biztosító, emelkedő, modern és nyugodt Magyarország jelentené. Ha ez nem jön össze három év alatt a mai koalíciónak, akkor nagy jobbra át következik – az összes következményével együtt.