… A folyamatos bűzellátást a város kis számú nyilvános vécéinek egyike szolgáltatta. Az intézmény most is működik, de kis épületet állítottak fölé (korábban ugyanitt le kellett menni a föld szintje alá – lépcső vezet az ékes latrináig -, de gyakorta már a lépcső is járhatatlan volt a trutyitól. A belső helyiségek közvetlenül a felszínre szellőztek). Felteszem, hogy mostanában rendesebben takarítják és a szellőzését is megoldották, Csönge szerint csak nyáron, forró melegben érezni néha kellemetlen szagot.)
A mindkét oldalon álló-ülő, és asztalkákról, tábori székekről, ládákról vagy a földre terített fóliákról portékáikat kínáló árusok hosszú sorát egyetlen popcorn-árus váltotta fel, a "standok" helyét pedig padok foglalták el – télvíz idején persze ezeken nem sokan ücsörögnek. És hogy azért szotyolahéjtól most se legyen mentes a körlet, arról a sor utolsó padján gondoskodik egy zugárus. Ha rendőrt lát közeledni, összeszedi a motyóját, odébbáll, aztán, ha elvonult a szerv, visszajön.