Frissítés: A Szolidaritás mozgalom akciójához virtuálisan csatlakozva magam is gúnycédulával illetem a demokráciát megcsúfoló és a magyarság egységét és boldogulását veszélyeztető miniszterelnököt.
Az eredeti poszt:
Azon a napon, amikor a magyar kormány visszasomfordált az IMF-hez, készítettem egy oldalt ezzel a címmel: Lemondott Orbán Viktor. Ezzel megelőlegeztem a magyar miniszterelnöknek azt a bizalmat, hogy még azelőtt beláthatja súlyos tévedéseit és elismerheti (gazdaság)politikájának a bukását, mielőtt Magyarországot is belerántja a szakadékba, amelybe őneki belehullania immár történelmi szükségszerűség. A vágyott és a magyarság számára megváltást jelentő esemény bekövetkezésének internetes megjelenítésével egy önmegvalósító jóslat virtuális alapját reméltem megteremteni.
Azt persze nem gondoltam, hogy Orbán napokon belül lemond, sejtettem, hogy a súlyos kudarcból gazdasági minisztere és ő maga is erényt próbál kovácsolni, mint ahogy afelől sem lehetett kétségem: önajnározó, dicsekvő szólamaiknak és a szabadságharc hamis retorikájának még mindig nagyszámú közönség képes bedőlni, ha nem is olyan látványosan, mint ahogy a forint dől be.
Most, hogy a csúfos leminősítésben a kormány továbbra sem a saját kudarcát látja, hanem a mindenki hülye, csak én vagyok helikopter álláspontjára helyezkedik, számomra egyrészt egyértelművé vált, hogy a bombabiztos parlamenti többség védelmét élvezők csak a legeslegsúlyosabb kényszerhelyzetben fognak elegendő okot látni a távozásra, másrészt sajnos abban is biztos lettem, hogy ennek a bizonyos legeslegsúlyosabb kényszerhelyzetnek a bekövetkezési valószínűsége alaposan megnövekedett.
Magyarán: hogy Orbán bukni fog, abban nem kételkedem, de abban is biztos vagyok, hogy ehhez a bukáshoz igen tragikus további fejlemények fognak elvezetni.
- Olvasd el ezt is: Ma lenne 90 éves Pilinszky János
- Új irodalmi projektumom: Minimalista abszurd pszichodrámák