Több figyelemre méltó írás is olvasható a mai dátummal megjelent Kárpátalja c. hetilapban. A megyei tanács üléséről szóló beszámoló természetesen érinti a Kárpáti Igaz Szó tulajdonlásának a kérdését, és természetesen
a megyei tanács részesedéséről állapítja meg, hogy az erről való
lemondást az ülésen nem tűzték napirendre. (Ezzel szemben, mint
korábban írtunk erről,
a fekete KISzó ugyanebben az összefüggésben a megyei tanács helyett a
Megyei Közigazgatási Hivatal tulajdonrészéről írt, azaz Fazekas Elemér
összetévesztette az ingó firmát a fingó Irmával).
a megyei tanács részesedéséről állapítja meg, hogy az erről való
lemondást az ülésen nem tűzték napirendre. (Ezzel szemben, mint
korábban írtunk erről,
a fekete KISzó ugyanebben az összefüggésben a megyei tanács helyett a
Megyei Közigazgatási Hivatal tulajdonrészéről írt, azaz Fazekas Elemér
összetévesztette az ingó firmát a fingó Irmával).
Bírálja a lap – nem alaptalanul – a Szülőföld Alap pályázati kiírását.
(Elképzelhető, hogy a döntés után még keményebb szavak használatára is
rákényszerülnek.) Ezt a témát is érinti a HTMH elnökével készített
interjú, amelyben dr. Szabó Béla nem látszik osztani sem azt a
véleményt, hogy csökkenne a határon túli támogatások összege, sem azt
az állítást, miszerint az UMDSZ-oldal kampánycélokra használná fel az
oktatási-nevelési támogatások átadását. Interjú olvasható továbbá
Pallay Ferenccel, a beregszászi főiskola informatikai központjának a
vezetőjével abból az alkalomból, hogy magas szakmai kitüntetést kapott
az IHM-től. Az interjúban főleg a főiskola informatikai fejlesztéséről
esik szó, ami igazolta azt a más forrásból is megerősített
értesülésünket, hogy a tanár úrnak nincs köze a főiskolát igen siralmas
szinten prezentáló internetes honlapokhoz (Kárpátaljai Szemle, a főiskola honlapja).
(Elképzelhető, hogy a döntés után még keményebb szavak használatára is
rákényszerülnek.) Ezt a témát is érinti a HTMH elnökével készített
interjú, amelyben dr. Szabó Béla nem látszik osztani sem azt a
véleményt, hogy csökkenne a határon túli támogatások összege, sem azt
az állítást, miszerint az UMDSZ-oldal kampánycélokra használná fel az
oktatási-nevelési támogatások átadását. Interjú olvasható továbbá
Pallay Ferenccel, a beregszászi főiskola informatikai központjának a
vezetőjével abból az alkalomból, hogy magas szakmai kitüntetést kapott
az IHM-től. Az interjúban főleg a főiskola informatikai fejlesztéséről
esik szó, ami igazolta azt a más forrásból is megerősített
értesülésünket, hogy a tanár úrnak nincs köze a főiskolát igen siralmas
szinten prezentáló internetes honlapokhoz (Kárpátaljai Szemle, a főiskola honlapja).
Külön szeretnénk kitérni Milován Sándor KMKSZ-alelnök
publicisztikájára. Nem tudjuk, a szerző milyen rendszerességgel olvassa
a magyar sajtót vagy például hallgat-e kabarét, ha ugyanis igen, akkor
aligha adta volna cikkének a Turulmadár-influenza címet, amely első
használatakor talán lehetett szellemes, mostanra azonban ócska szóviccé
degradálódott (a Goggle-kereső 96 találatot
– !! – jelez erre a kifejezésre!) Az írással azonban természetesen nem ez a
baj, hanem szélsőségesen jobbos tendenciózussága, kirekesztő hangneme.
A szellemesnek szánt influenza-metaforába csomagolva az alelnök úr
ostorozza azokat, akik nem viseltetnek kellő tisztelettel a nemzeti
szimbólumok iránt. Cikkéből azonban szándékosan kifelejt két apróságot,
egyik, hogy annak a bizonyos turul-szobornak a felállításához
hiányoztak a megfelelő engedélyek (ez picit hajaz a Vereckei-emlékmű
tünetcsopotjára), a másik, hogy éppen egy II. világháborús emlékmű
esetében, ismerve a Turul-mozgalom jellegét, csaknem akkora otrombaság
ezt a madarat felhasználni, mint egy holokauszt-emlékmű tetejére
odatenni a német sast (vagy a horogkeresztet?). Nemzeti totemállatunk
persze nem tehet arról, hogy rossz ideológiák tűzték lobogójukra, ám az
a minimális elvárás, hogy ilyen esetekben az illetékesek ügyeljenek a történelmi kontextusra.
publicisztikájára. Nem tudjuk, a szerző milyen rendszerességgel olvassa
a magyar sajtót vagy például hallgat-e kabarét, ha ugyanis igen, akkor
aligha adta volna cikkének a Turulmadár-influenza címet, amely első
használatakor talán lehetett szellemes, mostanra azonban ócska szóviccé
degradálódott (a Goggle-kereső 96 találatot
– !! – jelez erre a kifejezésre!) Az írással azonban természetesen nem ez a
baj, hanem szélsőségesen jobbos tendenciózussága, kirekesztő hangneme.
A szellemesnek szánt influenza-metaforába csomagolva az alelnök úr
ostorozza azokat, akik nem viseltetnek kellő tisztelettel a nemzeti
szimbólumok iránt. Cikkéből azonban szándékosan kifelejt két apróságot,
egyik, hogy annak a bizonyos turul-szobornak a felállításához
hiányoztak a megfelelő engedélyek (ez picit hajaz a Vereckei-emlékmű
tünetcsopotjára), a másik, hogy éppen egy II. világháborús emlékmű
esetében, ismerve a Turul-mozgalom jellegét, csaknem akkora otrombaság
ezt a madarat felhasználni, mint egy holokauszt-emlékmű tetejére
odatenni a német sast (vagy a horogkeresztet?). Nemzeti totemállatunk
persze nem tehet arról, hogy rossz ideológiák tűzték lobogójukra, ám az
a minimális elvárás, hogy ilyen esetekben az illetékesek ügyeljenek a történelmi kontextusra.
Nos, ezeket a tényeket Milován Sándor is pontosan ismeri, és nagy hibát
követ el, amikor gondolatmenetében eljut odáig, hogy a magyar
lakosságból csupán azokat tekinti egészségeseknek, akik december 5-én
igennel szavaztak. Ezt az egyértelműen kirekesztő nézetét ugyan szintén
az ifluenza elleni immunitás szimbolikájába csomagolja, ám nem
kétséges, hogy politikai, morális, ideológiai szempontot ért mögette,
kvázi azt sugallva, hogy aki akkor nem szavazott igennel, illetve aki
megkérdőjelezi a turult, az nem is magyar ember.
követ el, amikor gondolatmenetében eljut odáig, hogy a magyar
lakosságból csupán azokat tekinti egészségeseknek, akik december 5-én
igennel szavaztak. Ezt az egyértelműen kirekesztő nézetét ugyan szintén
az ifluenza elleni immunitás szimbolikájába csomagolja, ám nem
kétséges, hogy politikai, morális, ideológiai szempontot ért mögette,
kvázi azt sugallva, hogy aki akkor nem szavazott igennel, illetve aki
megkérdőjelezi a turult, az nem is magyar ember.
Hogy az effajta nézetek mihez vezetnek, arról éppen azok tudnának a
legtöbbet mondani, akiknek ezúttal nem sikerült méltó emlékművet
állítani Budapesten.
legtöbbet mondani, akiknek ezúttal nem sikerült méltó emlékművet
állítani Budapesten.
Karpaty News