21 év kihagyás után, úgy tűnik, újra lesz kötetem az ungvári Kárpáti Kiadónál. 1990-ig, éppen utolsó itteni könyvem megjelenéséig a könyvkiadás állami monopólium volt, a kárpátaljai írók (pláne a magyarok) számára nem adódott más lehetőség, mint a Kárpáti (ennek külön magyar osztálya volt, jó esetben évente 2-3 eredeti mű megjelentetésére vállalkozhattak; ezen felül fordításokat, brosúrákat, kalendáriumot). A rendszerváltás után sorra alakultak a magánkiadók. Én is alapítottam, illetve rész vetten egynéhány alapításában – így ettől kezdve ezeknél jelent meg pár könyvem, de 1996-tól inkább csak magyarországi kiadókra bíztam a kézirataimat. Bár utoljára 2000-ben még kiadtam itthon a drámakötetemet. Idegen kárpátaljai kiadóra azonban soha nem hagyatkoztam eddig. Az állami Kárpáti Kiadó átesett néhány válságon és újraszervezésen, és egy ideje egészen tisztességes könyveket készít. (Tudni kell, hogy úgy egyébként a kárpátalján készült kiadványok igénytelen és ízléstelen küllemük alapján messze földön híresek.) Néhány éve engem is környékeznek: ha adnék kéziratot, megpróbálnák a megyei adminisztráció támogatási keretében megjelentetni. Sokáig húzódoztam, utolsó emlékeim erről a kiadóról nem túl kellemesek, meg attól is ódzkodtam, hogy az állami bürokrácia bugyraiba bekerüljek. Aztán tavalyelőtt mégis rászántam magam – és most meg már tördelik a könyvemet.
Tartalma: új versek – és válogatás a régebbiekből. Csönge az alábbi borítótervet készítette, a kötet címadó verse pedig itt olvasható: Kő és árnyék
Kattints ezekre is:
- Az e-kultúra könyvemről
- Őszi vers, őszi Bárka
- Tejmozi (regényem oldala)