Kárpátalja magyarul, ukránul
Egyedülálló kezdeményezés: magyar-ukrán ikerkötet Kárpátalja múltjáról és jelenéről. Talán az első lépés egy olyan úton, amelyre nagyon ideje volt rálépni. Jó lenne hinni abban, hogy eljut minden fontos helyre s kifejti kívánt hatását: a közös múlt megismerését – előítéletek nélkül.
A magyar és ukrán szakemberek egyedülálló munkája Magyarországok és Ukrajnában egyszerre jelenik meg.
A magyar verzió fülszövege:
Budapest, Prága, Pozsony felől – Kárpátalja; Moszkva, Kijev, Lemberg felől – Kárpátontúl. A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, magyar és ukrán szakemberek együttes munkájával készült kollektív monográfia, amely egyszerre jelenik meg magyar nyelven Magyarországon és ukrán nyelven Ukrajnában, hogy mind a magyar, mind az ukrán közönség számára lehetővé tegye ugyanannak a tartalomnak az elérését. Bízunk benne, hogy a továbblépésnek ez egy új, a nemzeti perspektívákon túlmutató, a régió valódi historikumára koncentráló alternatíváját kínálja. Hogy mennyire produktív és követésre méltó ez a fajta megközelítés, arról majd az utánunk következő nemzedékek Kárpátaljával foglalkozó történészei döntenek. És persze a két ország és Kárpátalja elfogulatlan történelemképet igénylő olvasói, akik visszaigazolhatják és megerősíthetik szándékaink jogosultságát.
Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra
Szerkesztő(k): Fedinec Csilla, Vehes Mikola (főszerk.) Csernicskó István, Oficinszkij Román, Osztapec Jurij, Szarka László, Tokar Marian (szerk.)
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Argumentum, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete
Kiadás éve: 2010
ISBN: 9789634465966
Oldalszám: 640
Tartalomjegyzék
I. fejezet
KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN – 1919–1939
1. A soknemzetiségű Magyar Királyság felbomlása
1.1. Előzmények, történeti tendenciák (Szarka László)
1.2. A dualizmus kori Habsburg Monarchia strukturális válságai (Szarka László)
1.3. A háborús végjáték nagyhatalmi forgatókönyvei (Szarka László)
1.4. Területi konfliktusok és nemzeti önrendelkezés (Szarka László)
1.5. A történeti Magyar Királyság felbomlása és a keleti Svájc koncepciója (Szarka László)
1.6. Csehszlovák, román és jugoszláv katonai akciók (Szarka László)
1.7. Az új magyar állam határai és a trianoni békeszerződés (Szarka László)
1.8. A Magyar Tanácsköztársaság (Szarka László)
1.9. Magyarország meghívása a békekonferenciára (Szarka László)
1.10. A trianoni békeszerződés (Szarka László)
2. Nemzetállamok az Osztrák–Magyar Monarchia romjain
2.1. Békerendezés az első világháború végén (Vidnyánszky István)
2.2. A versailles-i békeszerződés (Vidnyánszky István)
2.3. Az állami önrendelkezés útján (Vidnyánszky István)
2.4. Önrendelkezési elvek és Kárpátalja állami hovatartozásának kérdése 2.4. (1918–1919) (Vidnyánszky István)
2.5. Csehszlovák diplomáciai siker (Vidnyánszky István)
3. Kárpátalja társadalmi-gazdasági fejlődése a Csehszlovák Köztársaságban
3.1. A csehszlovák állam integráló politikája (Tokar Marian, Fedinec Csilla)
3.2. Közigazgatás (Tokar Marian, Panov Alen)
3.3. Gazdaságpolitika és társadalomfejlődés (Tokar Marian)
3.4. Bankok és hitelszövetkezetek (Tokar Marian)
3.5. Turizmus (Sandor Fegyir)
4. Politikai pártok és civil szféra
4.1. Parlamenti demokrácia és többpártrendszer (Tokar Marian)
4.2. Korszakolás (Tokar Marian)
4.3. Politikai pártok programjai és tevékenysége (Tokar Marian)
4.4. Parlamenti választások (Tokar Marian)
4.5. Társadalmi egyesületek (Tokar Marian)
5. Magyar nemzeti pártok és társadalmi egyesületek Kárpátalján
5.1. Általános tendenciák (Fedinec Csilla)
5.2. Regionális pártok (Fedinec Csilla)
5.3. Országos pártok (Fedinec Csilla)
5.4. Magyar pártszövetség (1920–1936) (Fedinec Csilla)
5.5. Egyesült Magyar Párt (1936–1940) (Fedinec Csilla)
5.6. Magyar társadalmi egyesületek (Fedinec Csilla)
6. Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz / Kárpáti Ukrajna) kérdése a nemzetközi politikában
6.1. A müncheni egyezmény (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.2. Komáromi tárgyalások (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.3. Az első bécsi döntés (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.4. Az első kárpátaljai kormány tevékenysége (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.5. A második kárpátaljai kormány tevékenysége (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.6. Galícia és Kárpáti Ukrajna (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.7. Kárpáti Ukrajna politikai rendszere és választások a szojmba (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.8. Kárpáti Ukrajna függetlenségének kikiáltása (Vehes Mikola, Tokar Marian)
7. A kulturális és művészeti élet intézményei
7.1. Oktatás és iskolaügy (Zadorozsnij Volodimir)
7.2. Tudomány (Zadorozsnij Volodimir)
7.3. A vidék irodalmi élete (Zadorozsnij Volodimir)
7.4. Színházművészet (Zadorozsnij Volodimir)
7.5. Zene- és képzőművészet (Zadorozsnij Volodimir)
7.6. Városépítészet (Zadorozsnij Volodimir)
7.7. Kárpáti Ukrajna egyházi ügyei (Vehes Mikola, Tokar Marian)
8. Magyar kultúra a két világháború közötti időszakban
8.1. Kisebbségi magyar kultúra (Fedinec Csilla)
8.2. A magyar kisebbség és az államfordulat (Fedinec Csilla)
8.3. Iskola és egyház (Fedinec Csilla)
8.4. Irodalom, zene (Fedinec Csilla)
8.5. Képző- és iparművészet (Fedinec Csilla)
Kronológia 1914–1939 (Fedinec Csilla, Tokar Marian)
Irodalom
II. fejezet
KÁRPÁTALJA (KÁRPÁTALJAI KORMÁNYZÓSÁG) MAGYARORSZÁG FENNHATÓSÁGA ALATT – 1939–1944
1. A kárpátaljai autonómia kérdése – Teleki Pál kísérlete
1.1. Érdekek hálójában (Fedinec Csilla)
1.2. Magyar Felvidék kontra ruszin Kárpátalja (Fedinec Csilla)
2. A magyar kormány Kárpátalja-politikája
2.1. Válság és válságkezelés (Oficinszkij Román)
2.2. A Kárpátaljai Kormányzóság (Oficinszkij Román)
2.3. A véleményező és indítványozó bizottság szerepe (Oficinszkij Román)
2.4. Magas rangú állami vezetők kárpátaljai látogatásai (Oficinszkij Román)
3. Etnikai-kulturális összefüggések
3.1. Ruszinok (ukránok) (Oficinszkij Román)
3.2. Német kérdés (Oficinszkij Román)
3.3. Egyéb kisebbségek (Oficinszkij Román)
4. Holokauszt Kárpátalján
4.1. A „zsidótörvények” (1938–1942) (Stark Tamás)
4.2. Az 1941. évi deportálások (Stark Tamás)
4.3. Gettók és haláltáborok (1944) (Stark Tamás)
Kronológia 1938–1944 (Fedinec Csilla, Oficinszkij Román)
Irodalom
III. fejezet
SZOVJET KÁRPÁTALJA (KÁRPÁTONTÚLI TERÜLET) – 1944–1991
1. Kárpátalja kérdése a második világháború végén, 1944–1945
1.1. A 4. Ukrán Front és az ellenfelek (Oficinszkij Román)
1.2. Achilles-sarok: az 1. magyar hadsereg (Oficinszkij Román)
1.3. A Keleti-Kárpátok hadművelet (Oficinszkij Román)
2. A szovjet időszak sajátosságai Kárpátalja történelmében
2.1. A korszak általános jellemzése (Oficinszkij Román)
2.2. Közigazgatási változások (Oficinszkij Román)
2.3. Látszatválasztások (Oficinszkij Román)
2.4. Nómenklatúra (Oficinszkij Román)
2.5. Az első számú vezetők (Oficinszkij Román)
2.6. Alternatíva. Ellenzéki mozgalom (Oficinszkij Román)
2.7. Ideológiai kampányok (Oficinszkij Román)
3. Kárpátontúli Ukrajna, 1944–1946
3.1. Preventív szovjetizálás (Oficinszkij Román)
3.2. A csehszlovák kormánymegbízotti hivatal (Oficinszkij Román)
3.3. Kárpátontúli Ukrajna népi bizottságainak első kongresszusa (Oficinszkij Román)
3.4. Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa (Oficinszkij Román)
3.5. Ukránok a szomszédos államokban (Oficinszkij Román)
3.6. A szovjet–csehszlovák tárgyalások és egyezmény Kárpátalja sorsáról (Oficinszkij Román)
3.7. Terület- és lakosságcsere (Oficinszkij Román)
4. Társadalom- és nemzeti-nemzetiségi politika
4.1. Etnikai tisztogatások (Oficinszkij Román)
4.2. „Budapest felé fordultak védelemért…” (Stark Tamás)
4.3. Munkaerő-toborzás a Donbászra (Oficinszkij Román)
4.4. Telepítéspolitika (Oficinszkij Román)
4.5. Oroszosítás (Oficinszkij Román)
4.6. Népességmozgás és identitás (Oficinszkij Román)
5. Iparosítás és urbanizáció
5.1. Gazdasági fejlődés (Oficinszkij Román)
5.2. Mit hozott az iparosodás? (Oficinszkij Román)
5.3. A Talabor-Nagyág (Tereblja-Rika) Vízerőmű (Oficinszkij Román)
5.4. A városok gyarapodása (Oficinszkij Román)
5.5. Ungvár és Munkács mint ipari központok (Oficinszkij Román)
6. Mezőgazdaság
6.1. Kárpátontúli Ukrajna agrárpolitikája (Oficinszkij Román)
6.2. Kollektivizálás (Oficinszkij Román)
6.3. Újítások és újítók (Oficinszkij Román)
6.4. Gazdaságföldrajzi régiók és vezető mezőgazdasági ágazatok (Oficinszkij Román)
7. Állam és egyház
7.1. Szekularizáció szovjet módra (Oficinszkij Román)
7.2. Egyházellenes intézkedések (Oficinszkij Román)
7.3. Romzsa püspök meggyilkolása (Oficinszkij Román)
7.4. A görög katolikus püspökség felszámolása (Oficinszkij Román)
7.5. Megtűrt pravoszlávok és üldözött reformátusok (Oficinszkij Román)
8. Oktatás és tudomány
8.1. Óvoda és iskola (Oficinszkij Román)
8.2. Magyar oktatásügy és internacionalizmus (Fedinec Csilla)
8.3. Szakképzés (Oficinszkij Román)
8.4. Ungvári Állami Egyetem (Oficinszkij Román)
8.5. Tudományos potenciál (Oficinszkij Román)
9. Kultúra, közművelődés
9.1. „Ezüstös kor” a kárpátaljai irodalomban (Oficinszkij Román)
9.2. A kárpátaljai festőiskola (Oficinszkij Román)
9.3. A zeneirodalom és a színház remekei (Oficinszkij Román)
9.4. Tömegkultúra (Oficinszkij Román)
9.5. Sportélet (Oficinszkij Román)
10. Magyar irodalom a szovjet korszakban: hagyomány és újrateremtés
10.1. Általános tendenciák (Penckófer János)
10.2. Kovács Vilmos tevékenysége, hatása az 1950–60-as években (Penckófer János)
10.3. Önazonosság-teremtő szándék az 1970-es években (Penckófer János)
10.4. Irodalmi, kulturális élet az 1980-as években (Penckófer János)
11. Az első nem kommunista társadalmi egyesületek 1989–1991-ben
11.1. A civil társadalom kezdetei (Oficinszkij Román)
11.2. Ukrajnai Népi Mozgalom (RUH) (Oficinszkij Román)
11.3. Ellenzéki tömegmozgalmak és ellenzéki képviselők (Oficinszkij Román)
11.4. A megyei tanács blokádja 1991 szeptemberében–októberében (Oficinszkij Román)
Kronológia 1944–1991 (Oficinszkij Román, Fedinec Csilla)
Irodalom
IV. fejezet
KÁRPÁTALJA (KÁRPÁTONTÚLI TERÜLET) A MAI UKRAJNÁBAN – 1991–2009
1. Politikai folyamatok Kárpátalján (1991–2009)
1.1. Függetlenség, referendum, autonómia (Osztapec Jurij)
1.2. Első szakasz: 1991–1996 (Osztapec Jurij)
1.3. Második szakasz: 1997–2002 (Osztapec Jurij)
1.4. Harmadik szakasz: 2002–2004 (Osztapec Jurij)
1.5. Negyedik szakasz: 2005–2009 (Osztapec Jurij)
2. Társadalmi-gazdasági helyzet
2.1. Geopolitikai és gazdasági környezet (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.2. Ipar (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.3. Mezőgazdaság (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.4. Energiaellátás, közlekedés, posta és távközlés (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.5. Kereskedelem és külgazdasági kapcsolatok (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.6. Beruházások és építőipar (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.7. Vállalkozásfejlesztés (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.8. Szociális ellátás, egészségvédelem (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.9. Környezetvédelem (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.10. Turizmus (Sandor Fegyir)
3. Ukrajna és Magyarország hivatalos kapcsolatainak kialakulása
3.1. A kölcsönös megértés útján (Szkiba Ivanna)
3.2. Határ menti együttműködés (Szkiba Ivanna)
3.3. A vereckei emlékjel (Szkiba Ivanna)
4. Magyarország és a határon túli magyarok: Kárpátalja példája
4.1. Alkotmányos felelősségvállalás (Milován Orsolya)
4.2. Ukrán–magyar vegyes bizottság (Milován Orsolya)
4.3. Magyar Állandó Értekezlet (Milován Orsolya)
4.4. A státustörvény (Milován Orsolya)
4.5. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás (Milován Orsolya)
4.6. Magyar–magyar Kormányzati Konzultáció (Milován Orsolya)
4.7. Regionális Egyeztető Fórum (Milován Orsolya)
4.8. Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (Milován Orsolya)
4.9. „Határon túli magyarság a XXI. században” (Milován Orsolya)
4.10. Támogatási rendszer és kapcsolattartás az anyaországgal (Milován Orsolya)
5. Demográfia, Kárpátalja népességének etnikai arculata; népesedéspolitika, vándormozgalom, munkaerő migráció
5.1. Demográfiai helyzet (Molnár József, Molnár D. István)
5.2. Demográfiai politika (Molnár József, Molnár D. István)
5.3. A lakosság nemzeti összetétele (Molnár József, Molnár D. István)
5.4. A főbb nemzetiségek területi elhelyezkedése (Molnár József, Molnár D. István)
5.5. A kárpátaljai népesség anyanyelve (Molnár József, Molnár D. István)
5.6. Migráció (Molnár József, Molnár D. István)
5.7. Munkaerő (Molnár József, Molnár D. István)
6. Etnikai folyamatok Kárpátalján
6.1. Kölcsönös egyetértés (Zan Mihajlo)
6.2. Nemzeti történelmi emlékezet (Zan Mihajlo)
6.3. A nemzetiségi tömegmédiumok (Zan Mihajlo)
6.4. A Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Kulturális Központja (Zan Mihajlo)
6.5. Nemzeti-kulturális egyesületek (Zan Mihajlo)
6.6. A ruszin szeparatizmus (Zan Mihajlo)
6.7. A magyar autonomizmus (Zan Mihajlo)
7. Kárpátalja politikai szervezetei
7.1. Az ukrajnai pártrendszer jellemzése (Osztapec Jurij)
7.2. Kárpátalja pártstruktúrája (1991–2009) (Osztapec Jurij)
7.3. Első szakasz: 1985–1990 (Osztapec Jurij)
7.4. Második szakasz: 1990–1995 (Osztapec Jurij)
7.5. Harmadik szakasz: 1997–2002 (Osztapec Jurij)
7.6. Negyedik szakasz: 2002–2004 (Osztapec Jurij)
7.7. Ötödik szakasz: 2005–2009 (Osztapec Jurij)
8. Ukrajnai magyar szervezetek
8.1. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Milován Orsolya)
8.2. Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Milován Orsolya)
8.3. Az UMDSZ egyes tagszervezetei (Milován Orsolya)
8.4. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (Milován Orsolya)
8.5. Önkormányzati társulások (Milován Orsolya)
8.6. Szakmai érdekvédelmi szervezetek (Milován Orsolya)
9. Kárpátalja oktatásügye: általános helyzetkép
9.1. Az ukrán oktatási rendszer (Rozlucka Halina)
9.2. Az iskoláskor előtti nevelés (Rozlucka Halina)
9.3. Az általános középiskola (Rozlucka Halina)
9.4. A technikumi oktatás (Rozlucka Halina)
9.5. A felsőfokú oktatás (Rozlucka Halina)
10. A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás rendszere és néhány aktuális kihívása 2009-ben
10.1. Kisebbségi oktatás (Papp Z. Attila)
10.2. Demográfiai adottságok mint oktatási kihívások (Papp Z. Attila)
10.3. Jogi helyzet (Papp Z. Attila)
10.4. Óvodai nevelés és oktatás a szórványban (Papp Z. Attila)
10.5. Alap- és középfokú oktatás (Papp Z. Attila)
10.6. Felsőoktatás (Papp Z. Attila)
11. Felekezetek és egyházak Kárpátalján
11.1. Pravoszláv egyház (Kicsera Viktor)
11.2. Görög katolikus egyház (Kicsera Viktor)
11.3. Római katolikus egyház (Kicsera Viktor)
11.4. Református egyház (Kicsera Viktor)
11.5. Egyéb felekezetek (Sandor Fegyir)
11.6. Új vallási mozgalmak (Sandor Fegyir)
12. Kultúra, művészet, média
12.1. Kultúrpolitika (Oficinszkij Román)
12.2. Művelődési intézmények (Oficinszkij Román)
12.3. Hivatásos és népművészet (Oficinszkij Román)
12.4. Média (Oficinszkij Román)
12.5. Irodalom (Ferenc Nagyija)
13. Értékfelmutatás, egység és elkülönülés a magyar kultúrában
13.1. Új utakon (Penckófer János)
13.2. Kultúra- és irodalomszemléleti egység az 1990-es években (Penckófer János)
13.3. Kultúra-, közösség- és irodalomszemléleti különbözés a 2000-es években (Penckófer János)
Kronológia 1990–2009 (Osztapec Jurij, Fedinec Csilla)
Irodalom
V. fejezet
NYELV ÉS NYELVPOLITIKA A HOSSZÚ 20. SZÁZADBAN
1. A nyelvpolitika fogalma
1.1. Mi a nyelvpolitika? (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
1.2. A nyelvpolitika korszakai a mai Kárpátalja területén a 20. században (Csernicskó István)
1.3. A nyelvek státusa a különböző korszakokban (Csernicskó István)
2. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén 1918-ig
2.1. Etnopolitikai folyamatok és az államnyelv kérdése (Fedinec Csilla, Gönczi Andrea)
2.2. Oktatáspolitika a millennium jegyében (Fedinec Csilla, Gönczi Andrea)
2.3. Magyarosító állami törekvések (Fedinec Csilla, Gönczi Andrea)
3. Csehszlovákia nyelvpolitikai törekvései (1918–1939)
3.1. Nemzetközi-jogi helyzet (Csernicskó István, Fedinec Csilla)
3.2. Kisebbségvédelem, nyelvi jogok és állampolgárság (Csernicskó István, Fedinec Csilla)
3.3. Nyelvi irányzatok (Csernicskó István, Fedinec Csilla)
4. Nyelvpolitika a területi revízió idején (1938–1944)
4.1. A Kárpátaljai Kormányzóság lakosságának etnikai összetétele (Csernicskó István)
4.2. Hivatalos kétnyelvűség (Csernicskó István)
4.3. A ruszin nyelv és nyelvtan kérdése (Csernicskó István)
5. A Szovjetunió nyelvpolitikája (1945–1991)
5.1. Nyelvpolitika Szovjet-Ukrajnában (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
5.2. A szovjet nyelvpolitika kárpátaljai vonatkozásai (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
6. A független Ukrajna nyelvpolitikai törekvései
6.1. Nyelvi helyzet Ukrajnában (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
6.2. Nyelvpolitikai aspektusok (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
6.3. A kárpátaljai nyelvi helyzet sajátosságai és nyelvpolitikai vonatkozásai (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
Kronológia 1919–2008 (Csernicskó István, Fedinec Csilla)
Irodalom
A kötet szerzői
Az ukrán verzió adatai:
Закарпаття 1919–2009 років: історія, політика, культура / україномовний варіант українсько-угорського видання / Під ред. М.Вегеша, Ч.Фединець; [Редколег. Ю.Остапець, Р.Офіцинський, Л.Сорко, М.Токар, С.Черничко; Відп. за вип. М.Токар]. – Ужгород: Видавництво «Ліра», 2010.
ІСТОРІЯ, ПОЛІТИКА І КУЛЬТУРА ЗАКАРПАТТЯ У ПЕРШОМУ В ІСТОРІЇ ДВОМОВНОМУ ВИДАННІ
Новорічний подарунок для закарпатців зробили українські та угорські вчені, видавши унікальну на сьогодні працю двома мовами. «Закарпаття 1919 – 2009 років: історія, політика, культура» – так називається великоформатне 720-тисторінкове видання українською та угорською мовами. Два томи навчального посібника, вийшли у світ за сприяння Благодійного фонду «Розвитку угорськомовної освіти Закарпаття» (Україна), Інституту етнонаціональних досліджень Угорської академії наук (Угорщина), Міністерства освіти і культури (Угорщина), Науково-дослідного інституту політичної регіоналістики Ужгородського національного університету (Україна), Фонду «Рідний край» (Угорщина), уродженця краю Шандора Вайса і стануть в нагоді всім, хто цікавиться сторінками історії та вивчає багатогранне Закарпаття.
Керівниками редакційної колегії, до складу якої увійшли Юрій Остапець, Роман Офіцинський, Ласло Сорко, Маріан Токар та Степан Черничко, виступили Микола Вегеш (Україна) та Чілла Фединець (Угорщина). Усього авторський колектив склали 26 дослідників з Ужгорода, Берегова, Києва, Будапешта. Вони довели, що Закарпаття – це історичний регіон, геополітичне розташування якого називають унікальним, оскільки край перебуває на перехресті не тільки економічних і торговельних шляхів, а й національно-культурних та політичних. Це завжди сприяло багатогранному міжнаціональному та міждержавному співробітництву. Проблемам історичного розвитку Закарпаття останнім часом приділяється значна увага дослідників. Особливого значення вони набувають у контексті вивчення різноманітних сфер регіональної історії, покликаних уникнути стереотипні помилки, закладені догматичними підходами істориків минулого, політичними замовленнями, особистим суб’єктивізмом тощо.
Авторський колектив пропонованого видання спробував системно висвітлити взаємопов’язані проблеми історичного розвитку Закарпаття від 1919 до 2009 року. Остання хронологічна межа співпала з політичними змінами напередодні виборчих процесів в Україні та Угорщині. Для детального ознайомлення авторами подаються цікаві матеріали історико-політичного, соціально-економічного, культурно-освітнього, духовного життя закарпатців. Автори акцентують увагу, зокрема на взаємній історичній спадщині українського та угорського місцевого населення краю, а також на ключових елементах їхнього сучасного співіснування.
Варто зазначити, що це перший в історії регіону двомовний масштабний видавничий проект і навіть рідкість у сучасній Україні. Як нещодавно заявив міністр Дмитро Табачник, слід професійно підходити саме до такої міжнародної співпраці науковців, що є давньою європейською практикою. Колективна праця «Закарпаття 1919 – 2009 років: історія, політика, культура» одночасно вийшла у світ українською та угорською мовами. Приємно, що до цього видання причетний саме ужгородський «Поліграфцентр «Ліра». Угорське видання побачило світ у Будапешті.
Цей новорічний подарунок – це результат важкої праці українських та угорських учених, котрим, вочевидь уперше вдалося знайти компроміс і дійти спільної думки з багатьох питань історії взаємних відносин.