Most azért írok, mert rám van szólva, h írjak!:) Nem is értem, h miért eszi a fejecskémet apu, amikor igazán sűrűn gyártom neki a naplóimat…
A nyár eddig elég fantörpikus, leszámítva nagyapa eltűnését…:(
Az évzárót a praktikának elnevezett két hétig tartó napi több órás körmölés követte, ahol elvileg el kellett volna sajátítanunk az elsősegélynyújtás csínját-bínját. De persze ukránul/oroszul írtunk, úgyhogy a társaság nagy részének fogalma sem volt róla, hogy kéztörés esetén kell-e kávét itatni a sérülttel, vagy gázmérgezett embernek van-e szüksége meleg fürdőre. Nah, mind1, legalább megtanultam gyorsan írni ukránul:P
A praktika után általában lógtunk a városban, kosaraztunk vagy görkoriztunk.
Aztán tizenvalahanyadikán eljött hozzánk 1 irces ismerősöm:) Még korábban megbeszéltük Vlasztáékkal, hogy nyáron meglátogatjuk a kárpátaljai várakat (Nevicke, Huszt, Munkács), később pedig módosult a dolog, és Atis ittlétére tettük át a vármegnézéseket. Közben Juli sajnos elutazott táborba, Vlaszta pedig csak Husztra jott el. Nem semmi volt az az utazás:) Busszal mentünk és kb 3 óra volt az út. Vlasztának pedig időre vissza kellett jönnie, ez azt jelentette, hogy 1 óránk volt Huszton. Ez az 1 óra így telt: ki a buszból, pisiszünet, felrohanás a h1re, vár +tekintése, lerohanás a h1ről, j1vétel, be a buszba. Keményen belevetettük magunkat Husztba:) De úgy összességében yo volt az egész, a 3 óra utat szépen elhülyéskedtük.
Munkácsra csak 2en mentünk, anyu kitett minket a várnál, utána pedig a központban bóklásztunk, megnéztünk egy-két templomot is, az 1iknél elkapott minket vmi templomi manus és letámadásszerűen megismerkedett velünk. Addig minden rendben volt vele, hogy hívő meg hogy nézi a foci ebét, de amikor a David Beckham magánéletéről (feleség, megcsal, szerető…) kezdett társalogni velünk (társalogni=ő beszélt:), azt nem igazán éreztem okénak… De 1ébként aranyos volt a pasi, meg mindig rámjön a nevetés, ha eszembe jut:)
Atis elmenetele után másnap tánctáborba utaztunk Diával. Az volt ebben a legyobb, h mi 2en nem akartunk menni ebbe a táborba és a többiek, akik rábeszéltek minket, végülis nem jöttek el… De ennek ellenére élveztük, mert idén sokkal több volt benne az élet és még táncórákra is jártunk:) Ez pedig nagy szám, mert tavaly ellógtuk az összes órát, nem igazán szeretjük a néptáncot…:P A táborba pedig a társaság miatt mentünk.
Innen pár nappal hamarabb hazajöttem, mert a következő táborommal egybeesett. Itthon azzal köszöntöttek, h eltűnt nagyapa… Elég szörnyű ez… Főleg, ha az ember belegondol, hogy mi lehet vele… Áh:(
A tábor előtt Budapestre utaztam, vonattal, egyedül (imádoook vonatozni:)) Mari nénihez és István bácsihoz. A vonaton megismerkedtem néhány tiszatúráról érkezett sráccal, akiknek yo vízszaguk volt és nagyon yo fejeknek látszottak:) Istvan bácsi másnap elvitt a Mészáros utcába, a Duna TV székhelyéhez, ahol be lettem regisztrálva, kaptam dunás pólót, tollat, csuklópántot (annyi minden volt a kezemen, h nem tudta a csaj hova rakni), ebédet:)
VéViiii:)
Most azért írok, mert rám van szólva, h írjak!:) Nem is értem, h miért eszi a fejecskémet apu, amikor igazán sűrűn gyártom neki a naplóimat…
A nyár eddig elég fantörpikus, leszámítva nagyapa eltűnését…:(
Az évzárót a praktikának elnevezett két hétig tartó napi több órás körmölés követte, ahol elvileg el kellett volna sajátítanunk az elsősegélynyújtás csínját-bínját. De persze ukránul/oroszul írtunk, úgyhogy a társaság nagy részének fogalma sem volt róla, hogy kéztörés esetén kell-e kávét itatni a sérülttel, vagy gázmérgezett embernek van-e szüksége meleg fürdőre. Nah, mind1, legalább megtanultam gyorsan írni ukránul:P
A praktika után általában lógtunk a városban, kosaraztunk vagy görkoriztunk.
Aztán tizenvalahanyadikán eljött hozzánk 1 irces ismerősöm:) Még korábban megbeszéltük Vlasztáékkal, hogy nyáron meglátogatjuk a kárpátaljai várakat (Nevicke, Huszt, Munkács), később pedig módosult a dolog, és Atis ittlétére tettük át a vármegnézéseket. Közben Juli sajnos elutazott táborba, Vlaszta pedig csak Husztra jott el. Nem semmi volt az az utazás:) Busszal mentünk és kb 3 óra volt az út. Vlasztának pedig időre vissza kellett jönnie, ez azt jelentette, hogy 1 óránk volt Huszton. Ez az 1 óra így telt: ki a buszból, pisiszünet, felrohanás a h1re, vár +tekintése, lerohanás a h1ről, j1vétel, be a buszba. Keményen belevetettük magunkat Husztba:) De úgy összességében yo volt az egész, a 3 óra utat szépen elhülyéskedtük.
Munkácsra csak 2en mentünk, anyu kitett minket a várnál, utána pedig a központban bóklásztunk, megnéztünk egy-két templomot is, az 1iknél elkapott minket vmi templomi manus és letámadásszerűen megismerkedett velünk. Addig minden rendben volt vele, hogy hívő meg hogy nézi a foci ebét, de amikor a David Beckham magánéletéről (feleség, megcsal, szerető…) kezdett társalogni velünk (társalogni=ő beszélt:), azt nem igazán éreztem okénak… De 1ébként aranyos volt a pasi, meg mindig rámjön a nevetés, ha eszembe jut:)
Atis elmenetele után másnap tánctáborba utaztunk Diával. Az volt ebben a legyobb, h mi 2en nem akartunk menni ebbe a táborba és a többiek, akik rábeszéltek minket, végülis nem jöttek el… De ennek ellenére élveztük, mert idén sokkal több volt benne az élet és még táncórákra is jártunk:) Ez pedig nagy szám, mert tavaly ellógtuk az összes órát, nem igazán szeretjük a néptáncot…:P A táborba pedig a társaság miatt mentünk.
Innen pár nappal hamarabb hazajöttem, mert a következő táborommal egybeesett. Itthon azzal köszöntöttek, h eltűnt nagyapa… Elég szörnyű ez… Főleg, ha az ember belegondol, hogy mi lehet vele… Áh:(
A tábor előtt Budapestre utaztam, vonattal, egyedül (imádoook vonatozni:)) Mari nénihez és István bácsihoz. A vonaton megismerkedtem néhány tiszatúráról érkezett sráccal, akiknek yo vízszaguk volt és nagyon yo fejeknek látszottak:) Istvan bácsi másnap elvitt a Mészáros utcába, a Duna TV székhelyéhez, ahol be lettem regisztrálva, kaptam dunás pólót, tollat, csuklópántot (annyi minden volt a kezemen, h nem tudta a csaj hova rakni), ebédet:)
Ezután elindultak a buszok Szurdokpüspökibe, ami 1 nagyon édes, 1000 éves mátrai falvacska. A tábor remek volt, zajlottak mindenféle előadások (pár uncsi is persze), h1etmásztunk (viiii, és még izomlázam sem volt, pedig yokora 1 h1 volt:)), Egerben voltunk kirándulni (vettem boszorkányos fülbevalót), strandolni (megdobáltak jégkása „hógolyóval”), filmet néztünk, megnyertük a focimeccset, volt bennem 1 kullancs (sztem aranyos volt:)), láttam sok-sok denevért (imádom őket:)), és hallottam a szunyogokat is, de mivel a haverjaim, engem nem bántottak:P 13-an voltunk 1 szobában, csupa aranyos lányok:) Szal telleg yo kis tabor volt és rosszul esett belőle elmenni…
De mivel utána is yo helyre kerültem, nem lett olyan cörnyű a helyzet:) István bácsiéknál alakult ki a ballagyerek-gyűjtőhely, Kolos is hozzájuk jött a Balatonról. Úgy nagyjából mind2en átaludtunk 1 háromnegyed napot:) Kivételesen ezután enni is hajlandó voltam rendes adagokat:) Pedig a táborban is ok volt a kaja:) 1folytában sztárfotózott minket István bácsi, Kolossal lógtunk 1et a városban, aztán én István bácsival is. Elmentünk a Nemzetiben, sztem nagyon érdekes volt:) Épp renoválták a lépcsőt, pedig István bácsi le akart petőfizni engem:) És jártunk könyvesboltban nemvenni könyvet:) Volt még 1 netes talim is, és a Moszkva téren hülyéskedtem 1et a cigányokkal:) Aztán pedig ki lettünk szállítva a Keletibe, megkönnyebültek Mari néniék, hogy 2 Ballával kevesebb:)
Holnap pedig utazom a tengerre Odessza mellé Vlasztával és szüleivel, biztos nagyon remek lesz, és valószínűleg kötelezőn kell majd róla naplót írnom…
További kellemes nyarat mindenkibe!:)