A
zért ahhoz sűrű tollazatnak kell nőnie az ember hátán, hogy ilyesminek bedőljön. De egészen bizonyosan akadnak ilyen madarak – különben nem csinálnák a csalók. Mondjuk kiküldenek húszezer ilyen levelet az internetről lehalászott mailcímekre. Csak akad köztük pár száz címzett, aki nemcsak hogy épp ennek a banknak a kliense, hanem a kíváncsisága és a naivitása is elég nagy ahhoz, hogy rákattintson a linkre. Nem tudom, mi nyílik meg a klikkelés után, de valószínűleg azt kérik a palimadártól, hogy adja meg az e-bank jelszavát az üzenet elolvasásához. Nyilván akad százból egy-kettő, aki megadja, főleg ha elég jó a beetető szöveg… (például pénznyereménnyel kecsegtet vagy a számla zárolásával fenyeget). Ki lehet találni, ezután mi történik. Pedig csak icipici óvatosság és gyanakvás kell ahhoz, hogy feltűnjön: átverésről van szó. A feladó nevébe hiába van beleírva egy bank neve, mert az e-mail cím már láthatóan nem stimmel. A Kattintson ide linkre pedig egy nagyon gyanús webhely van rákötve, a bank neve még megtévesztésül sem szerepel benne, ellenben így végződik: ……. .com.br/hu/ – ki hiszi el erről, hogy egy bank ilyen URL alatt helyezi el az üzeneteit? Nos: a címzettek néhány ezrelékének ez valószínűleg nem tűnik fel… Igazából azonban még ezek a mailcím- és domainvizsgálatok sem szükségesek: a párszavas üzenetről is lesüt, hogy kamu szöveg: mi az, hogy vásárló? Bizonyára az ügyfél hibás fordítása. És mi ez a Van új üzenet? Ha nem vérbunkó a bank alkalmazottja, nyilván az Önnek új üzenete van formulát használná. Ám ez gépi fordítás és automatikusan generált levél – kifejezetten tollashátúak részére.
más: pr-cikk – infrafűtés