Anyám a jégen
Legalább korcsolyacipőm lenne. Korcsolyázni még egészen biztosan tudnék, állította meggyőződéssel a majdhogynem járásképtelen öregasszony anyám. Akkor szabadon siklanék a jégen, mondta, lépés közben nem kellene emelni a lábamat.
Akkoriban a Mafla-sarok volt a Facebook. Nevét onnan kapta, hogy azok a málészájú ifjak, akik a táncmulatságokon nem tudtak egy lányt sem megszorongatni, vasárnap délelőttönként a Kishíd utca és a Korzó sarkának kiszélesedő járdájáról lájkolták a miséről kijövő és előttük elhaladó hajadonokat. Sóvárgásuknak nem szabott gátat sem eső, sem fagy, akkor is ott meresztették a szemüket, amikor a szemközti saroképület sportüzletének portálja fölé a lelkes tulajdonos kitűzte az Ungvári Atlétikai Club zászlaját. Ez a nyilvános megosztás adta tudtára minden felhasználónak, hogy megnyílott a jégpálya. A szezonális applikációért rajongó ifjúság már az első estén önfeledten siklott jövője felé a villanyfényben, mit sem sejtve arról, hogy Hitler aznap írta alá a Barbarossa fedőnevű mobil alkalmazást.
Ungvár a világháború előestéjén. Sötét infra vörös sugár | mobil applikáció – infrafűtés | anyám jegyei – sötét infra vörös sugár |