Jóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Na de miért vonatkozna ránk a magyarországi szabály, itt lehet Csönge is. Ukrajnában ekkoriban nagyjából az a név volt anyakönyvezhető, amelynek a létjogosultságáról sikerült meggyőzni a Hivatalt. »tovább: Csönge, Weöres
Weöres Sándor, mint köztudott, Csönge községben született, és költészete nálunk a legmagasabb polcon állt: egyenes és átvitt értelemben egyaránt. Ugyanis, amikor Évával afféle elő-nászúton voltunk Szuhumiban (ez a régi szovjet világ egyik kedvenc Fekete-tengeri üdülővárosa volt az előkaukázusi Abháziaban), akkor az ottani idegen nyelvű könyvesboltban éppen Weöres három vastag kötetét vásároltuk meg (az ungvári Druzsba könyvesboltban nem volt kapható), s ezek a súlyos tómuszok gyerekeink születésekor már ott magaslottak kiságyuk felett a polc tetején. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy lányunk születése előtt Kolos gyakorlatilag Weöres-verseken nőtt fel, akkor talán a névválasztást nem is kell magyaráznunk. Ám a szépen csengő Csönge-név okozott később problémákat. Tovább: Weöres 100 – Miért éppen Csönge?
A Weöres-emlékház Csöngén
Csöngén a Weöres Emlékmúzeumnak otthont adó épület Weöres Sándor szüleinek lakóháza volt. A csöngei templommal átellenben álló birtokközpont, a Weöres-ősök kúriája mára elpusztult. Az emlékház kiállításának rendkívül gazdag anyaga megeleveníti a régmúltat is, bemutatja a költő őseinek idejét, egészen Weöres Sándor nagyapjának koráig, képet ad Weöres Sándorról, Vas megyei, csöngei kapcsolatairól. A Weöres-emlékház szépen gondozott parkja ideális helyszíne a pihenésnek. Csöngén járva érdemes megtekinteni a település evangélikus templomát, amelynek fakarzata egy bevésett latin mondatot rejt. A hagyomány Petőfi Sándornak tulajdonítja a bevésést, aki ostffyasszonyfai hónapjai alatt Csöngére járt istentiszteletre. A templom mögötti temető bejáratánál található Weöres Sándor édesanyjának síremléke, beljebb pedig a kripta, amelyben a költő ősei nyugszanak.
A település legkönnyebben Sárvár – Ostffyasszonyfa felől közelíthetjük meg, a Kenyeri – Pápoc irányába tartó országúton. A község határában több ókori leletet találtak a régészek. A Rába és a Lánka partjain későbronzkori urnamezős kultúra telephelyeit találták, a közelben levő Magasparton egy bronz kard került elő. Több sírhalmot is feltártak, ezek egyikéből származik az a bronz- és vaslemezekből összeállított sisak, mely ma Szombathelyen, a Savaria múzeumban látható. A község neve először 1409-ben szerepel, Chenge alakban. Lányunk nevét is pont így fest cirillből nemzetközivé átírva.