Viktor Janukovics ukrán államelnök ellátta névjegyével a sok vitát kiváltó és hosszas huzavona után elfogadott nyelvtörvényt. Mivel a magyar nyelv a törvény rendelkezése alapján Kárpátalján a hivatalos regionális nyelv státusát nyerheti el, ezért a kárpátaljai magyarok üdvözlik a törvény érvénybe lépését. Ám az ukrán ellenzék és Európa (pl. francia lapok írtak erről) az orosz nyelv túlsúlyba kerülésével ijesztget. A nacionalisták újra kijátsszák kártyalapjaikat.
Zsár Virág összefoglalója a Kitekintő augusztus 10-i számából < a link már nem, lentebb az eredeti cikk teljes szövege-
A magyarok tapsolnak, az ukránok többsége nem
Aláírta Viktor Janukovics a parlament által július 3-án elfogadott és a házelnök által július végén nagy nehezen jóváhagyott nyelvtörvényt. A hangos tiltakozásokat is kiváltó, az ukrajnai ,,nyelvpolitika alapjait lefektető” törtvény egyik legfőbb hozadéka a kisebbségek nyelvhasználatának hivatalossá tétele mellett az, hogy élesen megosztja Ukrajnát.
Régen várt rendelkezés
Viktor Janukovics választási ígéretei közt szerepelt egy, a kisebbségek – nem kimondottan viszont az oroszok – nyelvhasználatát hivatalossá tévő törvény elfogadtatása. Magyarország kezdettől támogatta a kárpátaljai magyar kisebbség számára számos kedvezményt garantáló törvényt, elfogadásáig meglehetősen rögös, diplomáciai szócsatákkal tartított út vezetett.
Mint korábban írtuk, a törvény lehetővé teszi az egyes régiókban/megyékben 10 százalékot elérő kisebbségek nyelvének regionális státuszát, így használata az államigazgatásban, önkormányzatokban, bíróságokon, közéletben, oktatásban, stb. hivatalossá válik. Ennek megfelelően az orosz Ukrajna 27 közigazgatási egységéből 13-ban, a krími tatár Krímben, a magyar Kárpátalján, a román Csernyivci megyében kaphatja meg ezt a státuszt.
Az orosz a befutó
A törvény pikantériája, hogy nem sikerült elrejteni a heves tiltakozásokat kiváltó elsődeleges következményét: az orosz nyelv használatának túlsúlyba kerülését. Amellett, hogy az ukrán államnyelvi státusza megmarad, a következő törvény 11. cikkelye a következőt tartalmazza: ,,A hivatalos felhívásokat, értesítéseket az államnyelven teszik közzé. Azonban azokon a területeken, melyeken a regionális nyelv van elterjedve, a helyi önkormányzat döntése értelmében a hivatalos szövegek, felhívások az adott regionális nyelven vagy pedig oroszul tehetők közzé”.
Mint korábban írtuk, az ukrán nyelv őrei közé felcsapott ellenzéki parlamenti képviselők mellett az egyházak is hevesen tiltakoztak a törvény megszavazása után. Az általuk kiadott sajtóközlemény, melyben az államelnök vétóját kérték, hatalmas konfliktusokat és összeomlást vízionált az európai követelményeknek egyébként – a fenti pontot leszámítva – maximálisan megfelelő rendelkezésnek.
Párbeszéd elnapolva
A törvény elfogadásának módja viszont cseppet sem európai: Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának július végi ukrajnai látogatásán azt mélyen megosztónak találta és a felek közötti párbeszéd megindításának szükségére hívta fel a figyelmet.
Az ukrán társadalom egyre nagyobb megosztottságát – vagy saját érdekeit – érezve Volodimir Litvin, a Legfelsőbb Tanács elnöke csak többszöri huzavona után volt hajlandó névjegyével ellátni a törvényt. Miután a parlament nem fogadta el lemondását, a szabályok értelmében nem találhatott más kibúvót.
Másnap viszont benyújtatta saját javaslatát a nyelvhasználat rendezésére és kérte a képviselőket, hogy annak elfogadásával módosítsák az elfogadott törvényt. Ebben ugyanis 10-ről 15 százalékra nőtt volna a nyelvhasználati küszöbb, ami a legtöbb kisebbségi nyelvet megfosztotta volna a regionális státusz elnyerésétől. Eközben pedig megerősítené az ukrán államnyelvi voltát az állami és helyhatósági szervek nyelvhasználatában.
Mire Viktor Janukovicshoz került a törvény már ő sem volt olyan magabiztos a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, mint választási ígéreteikor. Végül mégsem hezitált sokat és aláírta, ugyanakkor utasította a kormányt, hogy a tudomány és a kultúra neves képviselőiből álló szakértői munkacsoportot hozzon létre, s az dolgozzon ki javaslatokat ,,az országban használt nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére”.
Ennek ellenére ellenzéki képviselők szerint Janukovics, ,,Moszkva bábja”, a nép ellenségévé vált. A Szobor párt képviselőinek közleményében az áll, hogy a rendelkezés nemcsak megosztja az ukrán társadalmat, de ,,diszkriminálja az állampolgárok többségét”.
Míg a kárpátaljai magyar közösség vezetői előremutató, az európai uniós csatlakozás felé vezető út egyik fontos lépéseként értékelik a frissen elfogadott nyelvtörvényt, Európa és az ukrán társadalom kizárólag az orosz nyelv által megszerzett előjogokra koncentrál.
Valóban kritikus kérdéseket vet fel a törvényt kísérő egész huzavona és maga a jóváhagyása is. Bár kritikusai kezdettől fogva az orosz nyelv túlsúlyba kerülésével riogattak, a törvény beterjesztői erre fittyet sem vetettek és nem is kívánták elkendőzni javaslatuk ilyen irányú kimeneteit.
Ne feledjük, hogy október 28-án törvényhozási választásokat tartanak Ukrajnában. A nyelvtörvény effajta elfogadása mindkét szemben álló fél malmára hajthat vizet: Janukovics betartotta egyik jelentős választási ígéretét, aminek az orosz anyanyelvű lakosok, de több nemzeti kisebbség is elismeréssel adózik, míg ellenfelei, Julija Timosenko Blokkja az ,,állam ellen elkövetett bűncselekmény” kampányszöveggel csábíthatják oldalukra a választópolgárokat. Akár egyik, akár másik oldal kerül ki győztesen a csatából, a magyar közösség nyelvhasználata továbbra is kritikus – hiszen végrehajtása sincs még biztosítva.
a független ukrajna: nyelv, magyarok | a francia kártya lapok értéke, színei | nyelv