Mentés a Népszabadság Online (nol.hu) 2016-ban elérhetetlenné tett archívumából. A cikk megjelent 2007. március 6-án. Más vonatkozás: Tárki-interjú az első pirézzel
Hosszabb ideig úgy festett, hogy a NOL.HU online archívuma végleg elérhetetlenné válik, így a piréz témát érintő első cikket ide mentettem. Többek között azért is, mert ezt olvasva 24 órán belül úgy döntöttem, hogy attól kezdve piréznek vallom magam. Lásd a fenti linken elérhető interjút is. Bár a lap (nyilvánvalóan politikai okokból) nem indulhatott újra, a Népszabó archív anyagai egy idő után újra hozzáférhetővé váltak. De én is megőriztem itt. Ki tudja milyen idők jönnek… Bár amióta a „migráns” a legfőbb szitokszó, a pirézekre egyre kevésbé van szükség az előítéletes xenofóbia méréséhez.
Utáljuk a „pirézeket”
A cikk fejléce a nol.hu archívumában – kattintásra nagyobb. Utáljuk a pirézeket
A „piréz” a fantázia terméke, ilyen népcsoport a valóságban nincs. Mégis: a magyarok többsége határozottan ellenzi a „pirézek” betelepülését az országba – akárcsak az arabok, a kínaiak vagy a románok befogadását. Magyarországon a felmérések szerint erősödött az idegenellenesség.
A magyar lakosság több mint negyede nyíltan idegenellenes a Tárki idén februárban készült vizsgálata szerint. A megkérdezettek 27 százaléka úgy véli: egyetlen menedékkérőt sem lenne szabad beengedni az országba, függetlenül attól, hogy honnan és milyen okokból érkezik. A válaszadók mindössze 6 százaléka tekinthető idegenbarátnak – ők minden menedékkérőt beengednének Magyarországra.
A felmérést vezető kutatók – Dencső Blanka és Sik Endre szociológus – szerint a többséget az úgynevezett „mérlegelők” alkotják: ők, a vizsgálatban részt vevők 67 százaléka, megfontolás tárgyává tennék, hogy Magyarország kiknek nyújtson menedéket és kiknek ne. A Tárki felmérése első megközelítésben arra utal, hogy az elmúlt években nem történt komoly változás – a nyílt idegenellenesség mértéke a korábbi ingadozás után „beállt” ugyanarra a szintre. Az adatok részletesebb elemzése ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a rejtett idegenellenesség egyre nő. A lakosság nagy részét kitevő „mérlegelőknek” ugyanis csak a határon túli magyarokkal nincs gondjuk, őket szívesen fogadják, ám az arabok, a kínaiak, az oroszok vagy a románok érkezését a túlnyomó többségük egyre merevebben utasítja el. (Lásd ábránkat!) Vagyis a többséget alkotó „mérlegelők” véleménye az idegenellenesekéhez áll közel.
Egy 2005-ben készült, huszonnégy országban végzett vizsgálat alapján Magyarország közvetlenül a bevándorlókat leginkább elutasító országok élmezőnye mögött foglal helyet, nemzetközi összehasonlításban is magas azok aránya, akik szerint a bevándorlók kedvezőtlen hatással vannak az országra. A magyarok álláspontja leginkább a csehekével és az osztrákokéval rokon. Külön figyelmet érdemel a „pirézekkel” szembeni ellenszenv erősödése. A „piréz” nem létező népcsoport. A Tárki kutatói azért találták ki ezt a fiktív etnikumot, hogy megvizsgálják, velük szemben is megjelenik-e az idegenellenesség. A válasz: igen. Mi több, egyre nagyobb méreteket ölt. Tavaly júniusban a megkérdezett magyarok 59 százaléka utasította el a pirézek befogadását, idén februárban már a 68 százalékuk.
Pirézeket nyilvánvalóan senki sem ismerhet, a velük szembeni előítéletnek nem lehet racionális magja. Következik-e ebből, hogy a személyes tapasztalatnak nincs semmiféle hatása? Sik Endre szerint nem lehet ilyen sarkos állítást tenni, az előítéletesség kialakulása nehezen feltérképezhető folyamat. A vizsgálat kiterjedt a romák és a homoszexuálisok megítélésére is. Az eredményekből az látszik, hogy a cigányokkal szembeni előítéleteket kevéssé csökkentik a személyes kapcsolatok, ezzel szemben a homoszexuálisokkal és a menedékkérőkkel jóval elfogadóbbak azok, akiknek ismeretségi körében melegek és menekültek is vannak.
Utáljuk a pirézeket. A Tárki felmérése szerint 2007-ben Magyarországon nőtt az idegenellenesség, így a nem létező piréz népcsoport elutasítottsága is, a pirézekkel szembeni ellenszenv. Népszabadság online, nol.hu archívum, közélet, piréz, pirézek, tárki, 2007, idegengyűlölet, népcsoport