A hírben szereplő ötlet csak első hallásra képtelen. A mai SzDSz oly messze került a rendszerváltás idején képviselt „tiszta” liberális állásponttól, oly sok mindennel kompromittálta magát (és sajnos magát az eszmét is), és olyannyira képtelen a megújulásra, hogy jóérzésű liberálisok hosszabb ideje már vagy nem szavaznák rá, vagy kényszerből, jobb híján teszik. Ha jól tudom, a felmérések szerint a magyar … Tovább is van, mondom még
A kecskeméti Forrás folyóirat szokása szerint most is dupla nyári számmal jelentkezett. A vaskos folyóiratból néha csak a tartalomjegyzék és egy-két vers elolvasására futja, most azonban egy hosszabb tanulmány keltette fel a figyelmemet, így el is olvastam Bíró-Balogh Tamás Egyszerű, rövid, frappáns. „Csonka Magyarország nem ország”: egy revíziós propagandagépezet működése című, roppant tanulságos írását. Megtudtam, hogy az irredenta szlogenek egyáltalán … Tovább is van, mondom még
Bő fél éve annak, hogy kicsit élcelődtem a kérdésben abszolút kompetens Patrubány Miklóson amiatt, hogy kijelentette, „ma már tudjuk: Itáliában 3000 évvel ezelőtt az etruszkok magyarul beszéltek”. Nem tudom, jó hír-e számára, hogy egy lépéssel alighanem közelebb jutottunk az etruszkok eredetének a titkához. T o v á b b »
Bevallom, amikor megjelent, nem olvastam el a Márciusi Chartát. Elég volt átfutnom az aláírók listáját, ajjaj, ha köztük Eperjes és Fábry, akkor biztosan sületlenség, még ha Csoóri jegyzi is. Akit 1990-ben még felettébb tiszteltem, s aki aztán azzal, hogy 1991-ben elvállalta a Magyarok Világszövetsége elnöki posztját, le is rombolta nimbuszát. Nos, mostanáig nem olvastam szellemi alulteljesítésének csúcsművét, de most Debreczeni … Tovább is van, mondom még
Pedig lehetett volna egy szép csendes tavaszi szombatunk. Este elvonult a vihar, reggel kisütött a nap; ami el nem fagyott, az zöldell, nő, mint a bolond, döngenek a bogarak, szerelmes madarak dala lengi be a világot, most kell kinyújtózni a nyugszéken, elheverni a kereveten egy kiadós ebéd után. De nem lehet, mert POLITIKA VAN, mondja a rádió, sugározza a tévé, … Tovább is van, mondom még
Megnéztem a televíziós összefoglalókat és elolvastam az összes fontosabb tudósítást az MSZP Békelánc-rendezvényéről. Előzőleg is voltak fenntartásaim (a kormánypárt ne tüntessen, hanem többségét felhasználva alkottasson törvényt a Parlamentben. Ne tiltakozzon a szélsőségek ellen, hanem lépjen fel ellenük a törvény szigorával), utólag meg végképp azt gondolom, ezt elhibázták a szocialisták. Elhibázták, mert újra alkalmat adtak a maroknyi rendzavarónak, hogy róluk szóljanak … Tovább is van, mondom még
A Szövetségesek Házának felavatásával minden magyarok spirituális vezére új lapot nyitott a magyar történelemben. Saját szavai szerint legalábbis. Az MTI tudósítása nyomán szavait így adja vissza a Népszabadság: „a Fidesz és szövetségesei számára a jövő nagy lehetősége az új többség létrehozása, megerősítése és tartóssá tétele, amely szerinte nem egyszerűen a pártpolitikai erőviszonyokban jelent majd gyökeres változást, hanem lehet, hogy lezárja … Tovább is van, mondom még
Az MSZP-t sokként érte a hír, miszerint potenciális szavazótáboruk a Fidesz-szavazók felét sem teszi ki. Állítólag nem a puszta számok miatt vannak elkeseredve, hanem hogy azt hitték, mélyebbre már nem süllyedhet népszerűségük. Kommunikációs válság? Van, aki szerint egyszerűen kommunikációs válságról van szó – ezt a nézetet vallja maga Gyurcsány Ferenc is, abban bízva, hogy a Demcsák Zsuzsa nélkül felálló stáb … Tovább is van, mondom még
A Magyar Rádió értesülése szerint ismeretlen tettesek megpróbálták kihantolni a 18 évvel ezelőtt meghalt politikus, Kádár János sírját. Állítólag Kádár Jánésné urnája eltűnt, egyelőre nem tudni, hogy a hajdani első titkár földi maradványai sértetlenek-e. Sok minden rosszat elképzeltem a magyar jobboldali csőcselékről eddig is. Hogy ráadásul hullarablók, azt eddig nem feltételeztem. Most nagy hőstettet hajtottak végre, a Kádár-korszakban pedig nyilván … Tovább is van, mondom még
Ha értenék a focihoz, amelyhez másként nem értek, mint Dávid Ibolya nem ért, akkor most érzelmi válságba kerülhetnék amiatt, hogy Ukrajnának (és Lengyelországnak) éppen Magyarország (és Horvátország) ellenében sikerült megszereznie a 2012-es labdarúgó Európa Bajnokság rendezési jogát. Nem először történik, hogy választanom kellene, apaországom sikerének örülök, vagy anyaországom kudarca miatt bánkódom-e jobban, ám az elmúlt évtizedek ilyen és hasonló helyzetei … Tovább is van, mondom még