A paradicsomos hal legendája

A véradó halála

Túlzásba vitte a véradást, az okozta halálát. Balla D. Károly, az ismert kárpátaljai író évek óta rendszeresen adott vért, saját bevallása szerint leginkább azért, mert az aktus után bőséges uzsonnával kínálják az önkénteseket – még ám nem is akármilyennel. Az ungvári véradó központ még a szovjet érában tetemes készletet halmozott fel egy olyan paradicsomos halkonzervből, amely az utóbbi húsz évben már nem kapható Ukrajnában. A költő fiatalkorában nagyon szerette ezt a készítményt, mondhatni, rajongott érte. Ennél is fontosabb azonban, hogy a finomság elfogyasztása után általában megszállta az ihlet – épp ezért az 1990-es évek elején igencsak fájlalta, hogy hiába keresi a boltokban kedvenc konzervét. Ám váratlanul rámosolygott a szerencse. »tovább

Más már nem hiányzott

Úgy tűnik, sikerült megoldani a beregszászi magyarok legégetőbb gondját.

Rovásírásos helynévtábla Beregszász határában

Kovács Béla EP-képviselő kezdeményezésével Kárpátalján elsőként Beregszászban került felállításra a Rovás Alapítvány által készített székely-magyar rovásírásos helységnévtábla.

A rendezvényre szombaton került sor. A zord időjárás ellenére sokan részt vettek az első rovásírásos névtábla-avatón Beregszász Asztély felőli bejáratánál. Az ünnepségen többek között részt vett Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője, Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.

Az ünnepség a Himnusz éneklésével kezdődött, majd Gajdos István, Beregszász polgármestere osztotta meg a jelenlévőkkel a gondolatait. Ezt követően Kovács Béla adott hangot azon reményeinek, hogy ez a táblaállítás az első Kárpátalján, de remélhetőleg a magyarlakta falvak polgárai részéről továbbra is lesz igény ilyenre.    

Beregszász rovásírásos helységnévtábláját Gajdos István és Kovács Béla leplezte le.

Hegedűs Csilla

Forrás: KISzó

Eljutunk-e a könyvégetésig?

Egy Petőfi-vers a budapesti központi ünnepségen, egy Dsida-vers pedig a Duna TV ünnepi műsorában hangzott el megcsonkítva március 15-én (amely dátum mellesleg a szabad sajtó napja is). A Petőfi-versből a sajtószabadságra és az országgyűlés tehetetlenségére, a Dsida-versből pedig a Jeruzsálemre való utalást cenzúrázták ki. Vajon eljutunk-e a könyvégetésig?

Részletesen:

Mi a baj Jeruzsálemmel?

A szocializmus éveiben alig lehetett hozzáférni irodalmunk egyik legjelentősebb magyarság-verséhez, Dsida Jenő magyar zsoltárához, a Psalmus Hungaricushoz. Az efféle művek az internacionalizmus és a vallásellenesség közepette sem nemzeti jellegük, sem biblikus hivatkozásuk miatt nem lehettek elfogadottak. Aztán fordult a kocka, a rendszer összeroppanásával a Psalmus az egyik legismertebb, legnépszerűbb, leggyakrabban szavalt és idézett vers lett. Számos új tanulmány, elemzés is született, ezek általában megemlítették, hogy Dsida e művében a Zsoltárok Könyvének 137. darabjára utal („vén zsidó zsoltáros jajgatása Babylon vizeinél”), a vers refrénje is ebből építkezik, a záradéka pedig Jeruzsálemet is megidézi. A magyarsághoz való hűségnek ez a biblikus hangvételű megvallása, gondolnánk, maximálisan egybecseng azzal a nemzeti-keresztény érzülettel, amely a rendszerváltás után nyert teret Magyarországon, s amely a legutóbbi kormányváltás óta most újra hivatalos állami kurzusnak számít. Ám úgy tűnik, az ez irányba elkötelezettek némelyike inkább csak szavaiban keresztény, a Bibliát már kevésbé ismeri – és nagy nemzeti érzése némi antiszemitizmussal párosul. Mert ugyan mi más oka lehetne annak, hogy Dsida verséből kiutálják Jeruzsálemet?

Duna TV, március 15-i reggeli ünnepi műsor. Egy diák-szavalóverseny díjnyertese Dsida Jenő Psalmus Hungaricus c. nagyívű költeményét mondja. Nem csüggök minden szaván, igazából nem kedvelem ezeket az egy kaptafára járó, okosan, kiszámítottan átélős, betanított szavalatokat, a végén mégis felkaptam a fejem. És hol a záradék??? Tény, hogy kimaradt, és persze gyanakodni kezdek: hátha azért, mert irodalmunk jelentős magyarság-verse Jeruzsálemmel végződik. Eszerint lehagyták az utolsó részt? Biztos, ami biztos, utánanézek a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ott persze a teljes vers szerepel azzal a véggel, amire emlékeztem. Megvárom, amíg a Duna TV honlapjára felkerül a műsor. »tovább