Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra

Kárpátalja magyarul, ukránul

Egyedülálló kezdeményezés: magyar-ukrán ikerkötet Kárpátalja múltjáról és jelenéről. Talán az első lépés egy olyan úton, amelyre nagyon ideje volt rálépni. Jó lenne hinni abban, hogy eljut minden fontos helyre s kifejti kívánt hatását: a közös múlt megismerését – előítéletek nélkül.

A magyar és ukrán szakemberek egyedülálló munkája Magyarországok és Ukrajnában egyszerre jelenik meg.

A magyar verzió fülszövege:

Budapest, Prága, Pozsony felől – Kárpátalja; Moszkva, Kijev, Lemberg felől – Kárpátontúl. A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, magyar és ukrán szakemberek együttes munkájával készült kollektív monográfia, amely egyszerre jelenik meg magyar nyelven Magyarországon és ukrán nyelven Ukrajnában, hogy mind a magyar, mind az ukrán közönség számára lehetővé tegye ugyanannak a tartalomnak az elérését. Bízunk benne, hogy a továbblépésnek ez egy új, a nemzeti perspektívákon túlmutató, a régió valódi historikumára koncentráló alternatíváját kínálja. Hogy mennyire produktív és követésre méltó ez a fajta megközelítés, arról majd az utánunk következő nemzedékek Kárpátaljával foglalkozó történészei döntenek. És persze a két ország és Kárpátalja elfogulatlan történelemképet igénylő olvasói, akik visszaigazolhatják és megerősíthetik szándékaink jogosultságát.

Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra

Szerkesztő(k): Fedinec Csilla, Vehes Mikola (főszerk.) Csernicskó István, Oficinszkij Román, Osztapec Jurij, Szarka László, Tokar Marian (szerk.)
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Argumentum, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete
Kiadás éve: 2010
ISBN: 9789634465966
Oldalszám: 640

 Tartalomjegyzék

I. fejezet
KÁRPÁTALJA (PODKARPATSZKA RUSZ) A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN – 1919–1939 

1. A soknemzetiségű Magyar Királyság felbomlása
1.1. Előzmények, történeti tendenciák (Szarka László)
1.2. A dualizmus kori Habsburg Monarchia strukturális válságai (Szarka László)
1.3. A háborús végjáték nagyhatalmi forgatókönyvei (Szarka László)
1.4. Területi konfliktusok és nemzeti önrendelkezés (Szarka László)
1.5. A történeti Magyar Királyság felbomlása és a keleti Svájc koncepciója (Szarka László) 
1.6. Csehszlovák, román és jugoszláv katonai akciók (Szarka László)
1.7. Az új magyar állam határai és a trianoni békeszerződés (Szarka László)
1.8. A Magyar Tanácsköztársaság (Szarka László)
1.9. Magyarország meghívása a békekonferenciára (Szarka László)
1.10. A trianoni békeszerződés (Szarka László)

2. Nemzetállamok az Osztrák–Magyar Monarchia romjain
2.1. Békerendezés az első világháború végén (Vidnyánszky István)
2.2. A versailles-i békeszerződés (Vidnyánszky István)
2.3. Az állami önrendelkezés útján (Vidnyánszky István)
2.4. Önrendelkezési elvek és Kárpátalja állami hovatartozásának kérdése 2.4. (1918–1919) (Vidnyánszky István)
2.5. Csehszlovák diplomáciai siker (Vidnyánszky István)

3. Kárpátalja társadalmi-gazdasági fejlődése a Csehszlovák Köztársaságban
3.1. A csehszlovák állam integráló politikája (Tokar Marian, Fedinec Csilla)
3.2. Közigazgatás (Tokar Marian, Panov Alen)
3.3. Gazdaságpolitika és társadalomfejlődés (Tokar Marian)
3.4. Bankok és hitelszövetkezetek (Tokar Marian)
3.5. Turizmus (Sandor Fegyir)

4. Politikai pártok és civil szféra
4.1. Parlamenti demokrácia és többpártrendszer (Tokar Marian)
4.2. Korszakolás (Tokar Marian)
4.3. Politikai pártok programjai és tevékenysége (Tokar Marian)
4.4. Parlamenti választások (Tokar Marian)
4.5. Társadalmi egyesületek (Tokar Marian)

5. Magyar nemzeti pártok és társadalmi egyesületek Kárpátalján
5.1. Általános tendenciák (Fedinec Csilla)
5.2. Regionális pártok (Fedinec Csilla)
5.3. Országos pártok (Fedinec Csilla)
5.4. Magyar pártszövetség (1920–1936) (Fedinec Csilla)
5.5. Egyesült Magyar Párt (1936–1940) (Fedinec Csilla)
5.6. Magyar társadalmi egyesületek (Fedinec Csilla)

6. Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz / Kárpáti Ukrajna) kérdése a nemzetközi politikában 
6.1. A müncheni egyezmény (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.2. Komáromi tárgyalások (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.3. Az első bécsi döntés (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.4. Az első kárpátaljai kormány tevékenysége (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.5. A második kárpátaljai kormány tevékenysége (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.6. Galícia és Kárpáti Ukrajna (Vehes Mikola, Tokar Marian)
6.7. Kárpáti Ukrajna politikai rendszere és választások a szojmba (Vehes Mikola, Tokar Marian) 
6.8. Kárpáti Ukrajna függetlenségének kikiáltása (Vehes Mikola, Tokar Marian)

7. A kulturális és művészeti élet intézményei
7.1. Oktatás és iskolaügy (Zadorozsnij Volodimir)
7.2. Tudomány (Zadorozsnij Volodimir)
7.3. A vidék irodalmi élete (Zadorozsnij Volodimir)
7.4. Színházművészet (Zadorozsnij Volodimir)
7.5. Zene- és képzőművészet (Zadorozsnij Volodimir)
7.6. Városépítészet (Zadorozsnij Volodimir)
7.7. Kárpáti Ukrajna egyházi ügyei (Vehes Mikola, Tokar Marian)

8. Magyar kultúra a két világháború közötti időszakban
8.1. Kisebbségi magyar kultúra (Fedinec Csilla)
8.2. A magyar kisebbség és az államfordulat (Fedinec Csilla)
8.3. Iskola és egyház (Fedinec Csilla)
8.4. Irodalom, zene (Fedinec Csilla)
8.5. Képző- és iparművészet (Fedinec Csilla)

Kronológia 1914–1939 (Fedinec Csilla, Tokar Marian)
Irodalom

II. fejezet
KÁRPÁTALJA (KÁRPÁTALJAI KORMÁNYZÓSÁG) MAGYARORSZÁG FENNHATÓSÁGA ALATT – 1939–1944

1. A kárpátaljai autonómia kérdése – Teleki Pál kísérlete
1.1. Érdekek hálójában (Fedinec Csilla)
1.2. Magyar Felvidék kontra ruszin Kárpátalja (Fedinec Csilla)

2. A magyar kormány Kárpátalja-politikája
2.1. Válság és válságkezelés (Oficinszkij Román)
2.2. A Kárpátaljai Kormányzóság (Oficinszkij Román)
2.3. A véleményező és indítványozó bizottság szerepe (Oficinszkij Román)
2.4. Magas rangú állami vezetők kárpátaljai látogatásai (Oficinszkij Román)

3. Etnikai-kulturális összefüggések
3.1. Ruszinok (ukránok) (Oficinszkij Román)
3.2. Német kérdés (Oficinszkij Román)
3.3. Egyéb kisebbségek (Oficinszkij Román)

4. Holokauszt Kárpátalján
4.1. A „zsidótörvények” (1938–1942) (Stark Tamás)
4.2. Az 1941. évi deportálások (Stark Tamás)
4.3. Gettók és haláltáborok (1944) (Stark Tamás)

Kronológia 1938–1944 (Fedinec Csilla, Oficinszkij Román)
Irodalom

III. fejezet
SZOVJET KÁRPÁTALJA (KÁRPÁTONTÚLI TERÜLET) – 1944–1991

1. Kárpátalja kérdése a második világháború végén, 1944–1945
1.1. A 4. Ukrán Front és az ellenfelek (Oficinszkij Román)
1.2. Achilles-sarok: az 1. magyar hadsereg (Oficinszkij Román)
1.3. A Keleti-Kárpátok hadművelet (Oficinszkij Román)

2. A szovjet időszak sajátosságai Kárpátalja történelmében
2.1. A korszak általános jellemzése (Oficinszkij Román)
2.2. Közigazgatási változások (Oficinszkij Román)
2.3. Látszatválasztások (Oficinszkij Román)
2.4. Nómenklatúra (Oficinszkij Román)
2.5. Az első számú vezetők (Oficinszkij Román)
2.6. Alternatíva. Ellenzéki mozgalom (Oficinszkij Román)
2.7. Ideológiai kampányok (Oficinszkij Román)

3. Kárpátontúli Ukrajna, 1944–1946
3.1. Preventív szovjetizálás (Oficinszkij Román)
3.2. A csehszlovák kormánymegbízotti hivatal (Oficinszkij Román)
3.3. Kárpátontúli Ukrajna népi bizottságainak első kongresszusa (Oficinszkij Román) 
3.4. Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa (Oficinszkij Román)
3.5. Ukránok a szomszédos államokban (Oficinszkij Román)
3.6. A szovjet–csehszlovák tárgyalások és egyezmény Kárpátalja sorsáról (Oficinszkij Román) 
3.7. Terület- és lakosságcsere (Oficinszkij Román)

4. Társadalom- és nemzeti-nemzetiségi politika
4.1. Etnikai tisztogatások (Oficinszkij Román)
4.2. „Budapest felé fordultak védelemért…” (Stark Tamás)
4.3. Munkaerő-toborzás a Donbászra (Oficinszkij Román)
4.4. Telepítéspolitika (Oficinszkij Román)
4.5. Oroszosítás (Oficinszkij Román)
4.6. Népességmozgás és identitás (Oficinszkij Román)

5. Iparosítás és urbanizáció
5.1. Gazdasági fejlődés (Oficinszkij Román)
5.2. Mit hozott az iparosodás? (Oficinszkij Román)
5.3. A Talabor-Nagyág (Tereblja-Rika) Vízerőmű (Oficinszkij Román)
5.4. A városok gyarapodása (Oficinszkij Román)
5.5. Ungvár és Munkács mint ipari központok (Oficinszkij Román)

6. Mezőgazdaság
6.1. Kárpátontúli Ukrajna agrárpolitikája (Oficinszkij Román)
6.2. Kollektivizálás (Oficinszkij Román)
6.3. Újítások és újítók (Oficinszkij Román)
6.4. Gazdaságföldrajzi régiók és vezető mezőgazdasági ágazatok (Oficinszkij Román) 

7. Állam és egyház
7.1. Szekularizáció szovjet módra (Oficinszkij Román)
7.2. Egyházellenes intézkedések (Oficinszkij Román)
7.3. Romzsa püspök meggyilkolása (Oficinszkij Román)
7.4. A görög katolikus püspökség felszámolása (Oficinszkij Román)
7.5. Megtűrt pravoszlávok és üldözött reformátusok (Oficinszkij Román)

8. Oktatás és tudomány
8.1. Óvoda és iskola (Oficinszkij Román)
8.2. Magyar oktatásügy és internacionalizmus (Fedinec Csilla)
8.3. Szakképzés (Oficinszkij Román)
8.4. Ungvári Állami Egyetem (Oficinszkij Román)
8.5. Tudományos potenciál (Oficinszkij Román)

9. Kultúra, közművelődés
9.1. „Ezüstös kor” a kárpátaljai irodalomban (Oficinszkij Román)
9.2. A kárpátaljai festőiskola (Oficinszkij Román)
9.3. A zeneirodalom és a színház remekei (Oficinszkij Román)
9.4. Tömegkultúra (Oficinszkij Román)
9.5. Sportélet (Oficinszkij Román)

10. Magyar irodalom a szovjet korszakban: hagyomány és újrateremtés
10.1. Általános tendenciák (Penckófer János)
10.2. Kovács Vilmos tevékenysége, hatása az 1950–60-as években (Penckófer János) 
10.3. Önazonosság-teremtő szándék az 1970-es években (Penckófer János)
10.4. Irodalmi, kulturális élet az 1980-as években (Penckófer János)

11. Az első nem kommunista társadalmi egyesületek 1989–1991-ben
11.1. A civil társadalom kezdetei (Oficinszkij Román)
11.2. Ukrajnai Népi Mozgalom (RUH) (Oficinszkij Román)
11.3. Ellenzéki tömegmozgalmak és ellenzéki képviselők (Oficinszkij Román)
11.4. A megyei tanács blokádja 1991 szeptemberében–októberében (Oficinszkij Román) 

Kronológia 1944–1991 (Oficinszkij Román, Fedinec Csilla)
Irodalom

IV. fejezet
KÁRPÁTALJA (KÁRPÁTONTÚLI TERÜLET) A MAI UKRAJNÁBAN – 1991–2009

1. Politikai folyamatok Kárpátalján (1991–2009)
1.1. Függetlenség, referendum, autonómia (Osztapec Jurij)
1.2. Első szakasz: 1991–1996 (Osztapec Jurij)
1.3. Második szakasz: 1997–2002 (Osztapec Jurij)
1.4. Harmadik szakasz: 2002–2004 (Osztapec Jurij)
1.5. Negyedik szakasz: 2005–2009 (Osztapec Jurij)

2. Társadalmi-gazdasági helyzet
2.1. Geopolitikai és gazdasági környezet (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.2. Ipar (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.3. Mezőgazdaság (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.4. Energiaellátás, közlekedés, posta és távközlés (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.5. Kereskedelem és külgazdasági kapcsolatok (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.6. Beruházások és építőipar (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.7. Vállalkozásfejlesztés (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.8. Szociális ellátás, egészségvédelem (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.9. Környezetvédelem (Lengyel Mihajlo, Zsulkanics Nelja)
2.10. Turizmus (Sandor Fegyir)

3. Ukrajna és Magyarország hivatalos kapcsolatainak kialakulása
3.1. A kölcsönös megértés útján (Szkiba Ivanna)
3.2. Határ menti együttműködés (Szkiba Ivanna)
3.3. A vereckei emlékjel (Szkiba Ivanna)

4. Magyarország és a határon túli magyarok: Kárpátalja példája
4.1. Alkotmányos felelősségvállalás (Milován Orsolya)
4.2. Ukrán–magyar vegyes bizottság (Milován Orsolya)
4.3. Magyar Állandó Értekezlet (Milován Orsolya)
4.4. A státustörvény (Milován Orsolya)
4.5. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás (Milován Orsolya)
4.6. Magyar–magyar Kormányzati Konzultáció (Milován Orsolya)
4.7. Regionális Egyeztető Fórum (Milován Orsolya)
4.8. Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (Milován Orsolya) 
4.9. „Határon túli magyarság a XXI. században” (Milován Orsolya)
4.10. Támogatási rendszer és kapcsolattartás az anyaországgal (Milován Orsolya)

5. Demográfia, Kárpátalja népességének etnikai arculata; népesedéspolitika, vándormozgalom, munkaerő migráció
5.1. Demográfiai helyzet (Molnár József, Molnár D. István)
5.2. Demográfiai politika (Molnár József, Molnár D. István) 
5.3. A lakosság nemzeti összetétele (Molnár József, Molnár D. István)
5.4. A főbb nemzetiségek területi elhelyezkedése (Molnár József, Molnár D. István)
5.5. A kárpátaljai népesség anyanyelve (Molnár József, Molnár D. István)
5.6. Migráció (Molnár József, Molnár D. István)
5.7. Munkaerő (Molnár József, Molnár D. István)

6. Etnikai folyamatok Kárpátalján
6.1. Kölcsönös egyetértés (Zan Mihajlo)
6.2. Nemzeti történelmi emlékezet (Zan Mihajlo)
6.3. A nemzetiségi tömegmédiumok (Zan Mihajlo)
6.4. A Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Kulturális Központja (Zan Mihajlo)
6.5. Nemzeti-kulturális egyesületek (Zan Mihajlo)
6.6. A ruszin szeparatizmus (Zan Mihajlo)
6.7. A magyar autonomizmus (Zan Mihajlo)

7. Kárpátalja politikai szervezetei
7.1. Az ukrajnai pártrendszer jellemzése (Osztapec Jurij)
7.2. Kárpátalja pártstruktúrája (1991–2009) (Osztapec Jurij)
7.3. Első szakasz: 1985–1990 (Osztapec Jurij)
7.4. Második szakasz: 1990–1995 (Osztapec Jurij) 
7.5. Harmadik szakasz: 1997–2002 (Osztapec Jurij)
7.6. Negyedik szakasz: 2002–2004 (Osztapec Jurij)
7.7. Ötödik szakasz: 2005–2009 (Osztapec Jurij)

8. Ukrajnai magyar szervezetek
8.1. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Milován Orsolya)
8.2. Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Milován Orsolya)
8.3. Az UMDSZ egyes tagszervezetei (Milován Orsolya)
8.4. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (Milován Orsolya)
8.5. Önkormányzati társulások (Milován Orsolya)
8.6. Szakmai érdekvédelmi szervezetek (Milován Orsolya)

9. Kárpátalja oktatásügye: általános helyzetkép
9.1. Az ukrán oktatási rendszer (Rozlucka Halina)
9.2. Az iskoláskor előtti nevelés (Rozlucka Halina)
9.3. Az általános középiskola (Rozlucka Halina)
9.4. A technikumi oktatás (Rozlucka Halina)
9.5. A felsőfokú oktatás (Rozlucka Halina)

10. A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás rendszere és néhány aktuális kihívása 2009-ben
10.1. Kisebbségi oktatás (Papp Z. Attila)
10.2. Demográfiai adottságok mint oktatási kihívások (Papp Z. Attila)
10.3. Jogi helyzet (Papp Z. Attila)
10.4. Óvodai nevelés és oktatás a szórványban (Papp Z. Attila)
10.5. Alap- és középfokú oktatás (Papp Z. Attila) 
10.6. Felsőoktatás (Papp Z. Attila)

11. Felekezetek és egyházak Kárpátalján
11.1. Pravoszláv egyház (Kicsera Viktor)
11.2. Görög katolikus egyház (Kicsera Viktor)
11.3. Római katolikus egyház (Kicsera Viktor)
11.4. Református egyház (Kicsera Viktor)
11.5. Egyéb felekezetek (Sandor Fegyir)
11.6. Új vallási mozgalmak (Sandor Fegyir)

12. Kultúra, művészet, média
12.1. Kultúrpolitika (Oficinszkij Román)
12.2. Művelődési intézmények (Oficinszkij Román)
12.3. Hivatásos és népművészet (Oficinszkij Román)
12.4. Média (Oficinszkij Román)
12.5. Irodalom (Ferenc Nagyija)

13. Értékfelmutatás, egység és elkülönülés a magyar kultúrában
13.1. Új utakon (Penckófer János)
13.2. Kultúra- és irodalomszemléleti egység az 1990-es években (Penckófer János) 
13.3. Kultúra-, közösség- és irodalomszemléleti különbözés a 2000-es években (Penckófer János) 

Kronológia 1990–2009 (Osztapec Jurij, Fedinec Csilla)
Irodalom

V. fejezet
NYELV ÉS NYELVPOLITIKA A HOSSZÚ 20. SZÁZADBAN

1. A nyelvpolitika fogalma
1.1. Mi a nyelvpolitika? (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
1.2. A nyelvpolitika korszakai a mai Kárpátalja területén a 20. században (Csernicskó István) 
1.3. A nyelvek státusa a különböző korszakokban (Csernicskó István)

2. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén 1918-ig
2.1. Etnopolitikai folyamatok és az államnyelv kérdése (Fedinec Csilla, Gönczi Andrea)
2.2. Oktatáspolitika a millennium jegyében (Fedinec Csilla, Gönczi Andrea)
2.3. Magyarosító állami törekvések (Fedinec Csilla, Gönczi Andrea) 

3. Csehszlovákia nyelvpolitikai törekvései (1918–1939)
3.1. Nemzetközi-jogi helyzet (Csernicskó István, Fedinec Csilla)
3.2. Kisebbségvédelem, nyelvi jogok és állampolgárság (Csernicskó István, Fedinec Csilla) 
3.3. Nyelvi irányzatok (Csernicskó István, Fedinec Csilla)

4. Nyelvpolitika a területi revízió idején (1938–1944)
4.1. A Kárpátaljai Kormányzóság lakosságának etnikai összetétele (Csernicskó István) 
4.2. Hivatalos kétnyelvűség (Csernicskó István) 
4.3. A ruszin nyelv és nyelvtan kérdése (Csernicskó István)

5. A Szovjetunió nyelvpolitikája (1945–1991)
5.1. Nyelvpolitika Szovjet-Ukrajnában (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
5.2. A szovjet nyelvpolitika kárpátaljai vonatkozásai (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)

6. A független Ukrajna nyelvpolitikai törekvései
6.1. Nyelvi helyzet Ukrajnában (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
6.2. Nyelvpolitikai aspektusok (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)
6.3. A kárpátaljai nyelvi helyzet sajátosságai és nyelvpolitikai vonatkozásai (Csernicskó István, Melnyik Szvitlana)

Kronológia 1919–2008 (Csernicskó István, Fedinec Csilla)
Irodalom

A kötet szerzői


Az ukrán verzió adatai:

Закарпаття 1919–2009 років: історія, політика, культура / україномовний варіант українсько-угорського видання / Під ред. М.Вегеша, Ч.Фединець; [Редколег. Ю.Остапець, Р.Офіцинський, Л.Сорко, М.Токар, С.Черничко; Відп. за вип. М.Токар]. – Ужгород: Видавництво «Ліра», 2010.

ІСТОРІЯ, ПОЛІТИКА І КУЛЬТУРА ЗАКАРПАТТЯ У ПЕРШОМУ В ІСТОРІЇ ДВОМОВНОМУ ВИДАННІ

Новорічний подарунок для закарпатців зробили українські та угорські вчені, видавши унікальну на сьогодні працю двома мовами. «Закарпаття 1919 – 2009 років: історія, політика, культура» – так називається великоформатне 720-тисторінкове видання українською та угорською мовами. Два томи навчального посібника, вийшли у світ за сприяння Благодійного фонду «Розвитку угорськомовної освіти Закарпаття» (Україна), Інституту етнонаціональних досліджень Угорської академії наук (Угорщина), Міністерства освіти і культури (Угорщина), Науково-дослідного інституту політичної регіоналістики Ужгородського національного університету (Україна), Фонду «Рідний край» (Угорщина), уродженця краю Шандора Вайса і стануть в нагоді всім, хто цікавиться сторінками історії та вивчає багатогранне Закарпаття.

Керівниками редакційної колегії, до складу якої увійшли Юрій Остапець, Роман Офіцинський, Ласло Сорко, Маріан Токар та Степан Черничко, виступили Микола Вегеш (Україна) та Чілла Фединець (Угорщина). Усього авторський колектив склали 26 дослідників з Ужгорода, Берегова, Києва, Будапешта. Вони довели, що Закарпаття – це історичний регіон, геополітичне розташування якого називають унікальним, оскільки край перебуває на перехресті не тільки економічних і торговельних шляхів, а й національно-культурних та політичних. Це завжди сприяло багатогранному міжнаціональному та міждержавному співробітництву. Проблемам історичного розвитку Закарпаття останнім часом приділяється значна увага дослідників. Особливого значення вони набувають у контексті вивчення різноманітних сфер регіональної історії, покликаних уникнути стереотипні помилки, закладені догматичними підходами істориків минулого, політичними замовленнями, особистим суб’єктивізмом тощо.

Авторський колектив пропонованого видання спробував системно висвітлити взаємопов’язані проблеми історичного розвитку Закарпаття від 1919 до 2009 року. Остання хронологічна межа співпала з політичними змінами напередодні виборчих процесів в Україні та Угорщині. Для детального ознайомлення авторами подаються цікаві матеріали історико-політичного, соціально-економічного, культурно-освітнього, духовного життя закарпатців. Автори акцентують увагу, зокрема на взаємній історичній спадщині українського та угорського місцевого населення краю, а також на ключових елементах їхнього сучасного співіснування.

Варто зазначити, що це перший в історії регіону двомовний масштабний видавничий проект і навіть рідкість у сучасній Україні. Як нещодавно заявив міністр Дмитро Табачник, слід професійно підходити саме до такої міжнародної співпраці науковців, що є давньою європейською практикою. Колективна праця «Закарпаття 1919 – 2009 років: історія, політика, культура» одночасно вийшла у світ українською та угорською мовами. Приємно, що до цього видання причетний саме ужгородський «Поліграфцентр «Ліра». Угорське видання побачило світ у Будапешті.

Цей новорічний подарунок – це результат важкої праці українських та угорських учених, котрим, вочевидь уперше вдалося знайти компроміс і дійти спільної думки з багатьох питань історії взаємних відносин.


Budapest-Kijev távolság

Felújított Kossuth-szobrot avattak újra Kárpátalján

Ünnepélyes keretek közt avatták újra Kossuth Lajos magyarországi támogatással felújított szobrát szombaton a kárpátaljai Técsőn. Técső lakossága 1896-ban közadakozásból állított mellszobrot Kossuthnak. A kisváros központjában álló emlékmű sorrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrai között. A szobor újraavatásán részt vett Bacskai József, a beregszászi magyar konzulátus főkonzulja, aki az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a técsői Kossuth-emlékművet és a hozzá tartozó parkot a városrendezés keretében újította meg a helyi református egyházközség és a polgármesteri hivatal.

A reformátusok a beregszászi magyar konzulátus közbenjárásával sikeresen pályáztak a Külügyminisztériumnál, aminek köszönhetően 350 ezer forinttal tudtak hozzájárulni a rekonstrukciós munkálatok költségeihez. A fennmaradó részt a polgármesteri hivatal fedezte – tette hozzá, megjegyezve, hogy az átadási ünnepségen legmagasabb szinten képviseltette magát a técsői járás – a legnagyobb ukrajnai járás – állami közigazgatási hivatala is.

A két méter magas talapzaton lévő Kossuth-szobor egyike az azon kevés magyar emlékműveknek, amelyeket nem romboltak le Kárpátalja Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz történt csatolása után. A helyi legenda szerint a técsőiek 1944-ben úgy mentették meg a Kossuth-emlékművet, hogy szilvapálinkával leitatták a szobor lerombolására készülő szovjeteket. Később Váradi Sternberg János ungvári történészprofesszor járt közben a szovjet hatóságoknál azért, hogy kíméljék meg Kossuth Lajos szobrát.

MTI

Nagyszőlős, a világ közepe

Nagyszőlős a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának volt a székhelye. Trianon után Csehszlovákia, 1938-ban pár hónapig az autonóm Kárpáti Ukrajna, majd a bécsi döntéssel újra Magyarország része lett. A második világháborút követően Szovjetunió, jelenleg pedig Ukrajna települése. A „tulajdonosváltások” megnehezítették az itt élők sorsát. A város életét, a nemzetiségek közötti viszonyokat gyermekkoruk és fiatal éveik felelevenítésével mutatják be a visszaemlékezők, akik ma már a világ különböző pontjain élnek. Megelevenedik a város élete az idilli 1920-as, 1930-as évektől a gyászos 1940-es évekig. Mindezt egy kötetben négy nyelven olvashatják: magyarul, angolul, héberül és ruszinul. A kötet régi képeslapok segítségével mutatja be Nagyszőlős és környékének korabeli arcát, hangulatát.

Nagyszőlős, a világ közepe

Rendhagyó kiadvány jelent meg a fenti címen a budapesti Aposztróf Kiadó gondozásában. Megálmodói egy kárpátaljai kisváros múltját, saját gyermekkorukat elevenítették fel visszaemlékezéseik és a Nagyszőlőst ábrázoló, a múlt század első feléből származó képeslapok segítségével.

„A huszadik század utolsó évtizedeiben nosztalgiahullám söpört végig a nyugati világ számos országán. A korra jellemző stabil gazdasági és politikai helyzet számos európai és észak-amerikai számára lehetővé tette, hogy kielégítse a múlttal kapcsolatos tudáséhségét, valamint szüleik és nagyszüleik generációinak mindennapi életére vonatkozó kíváncsiságát. A múltból visszamaradt leletek között ott vannak a képeslapok is. Az 1970-es években – különösen Európában – már egyre gyakrabban találkozhatunk a könyvesboltok polcain olyan kötetekkel, melyek képeslap-reprodukciókon keresztül mutattak be különböző városokat. Ezek a képeslapok általában a tizenkilencedik század végétől a második világháborúig terjedő időszakból származtak” – emlékeztet a kötethez írott előszavában Paul Robert Magocsi, a Torontói Egyetem professzora, a Ruszinok Világkongresszusának elnöke.

„Ez a kötet is – amely Jichak Livnat gyűjtőmunkáját dicséri – a „képeslaptörténelmet” gazdagítja. A könyv témája nem meglepő módon a gyűjtő szülővárosa, ahol Weisz Sándor néven fiatal éveit töltötte, amíg 1944-ben a magyarországi holokauszt történései kíméletlenül távozásra nem kényszerítették” – teszi hozzá az ismert ruszin tudós.

A képeslapok mellett a Nagy Milada által szerkesztett kötet tartalmazza az Izraelbe kitelepült Jichak Livnat és nővére, az Egyesült Államokban élő Hedy Pivko (szül. Weisz Hedvig), valamint barátaik – a ma Kanadában élő William Aykler (szül. Aykler Béla), az Izraelbe került Chaya Zelikovich (szül. Farkas Ilona), az ugyancsak Izraelben élő Irma Biedermann (szül. Holländer Irma), valamint az Egyesült Államokba vándorolt Judith Auerbacher, (szül. Rosner Judit) – visszaemlékezéseit szülővárosukról, méghozzá párhuzamosan négy nyelven: magyarul, angolul, ruszinul és héberül.

Nagyszőlősön „…évszázadokon keresztül együtt éltek magyarok, ruszinok, zsidók – írja bevezetőjében Jichak Livnat. – A különböző nyelvek és kultúrák jól megfértek egymás mellett és kiegészítették egymást. Mindenki megtartotta a saját szokásait és vallását, mégis jól tudtak együtt élni.”

Nagyszőlős történetét – különös tekintettel lakossága nemzetiségi összetételének változásaira – dr. Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa foglalta össze rövid tanulmányában a kötet olvasói számára.

szcs

Kárpátinfo.net

Árpád-vonal, haditurizmus

Elsősorban magyar érdeklődőkre számítanak a kárpátaljai haditurizmus szervezői, akik központi programként a második világháború idején a magyar honvédség által kiépített Árpád-vonal és a hozzá kapcsolódó erődítésrendszerek megtekintését ajánlják.

 

Forrás: [origo]

A kárpátaljai haditurizmus programjának kidolgozásával az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének és a Kárpátaljai Idegenforgalmi Információs Központnak a munkatársai foglalkoznak. Reményeik szerint sok érdeklődőt vonzanak majd a szomszédos országokból, mindenekelőtt Magyarországról és Oroszországból a Kárpátok hegyei közt kiépített és nagyrészt épségben fennmaradt katonai védelmi vonalak – nyilatkozta Olekszandr Koval, az információs központ vezetője az ungvári Novini Zakarpattya hivatalos megyei lap legfrissebb számának.

Forrás: [origo]

Mint mondta, az ukrajnai megye területén hat erődítésrendszer található. Közülük legfontosabb az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített, több mint 600 km hosszú Árpád-vonal, amelynek a Keleti-Beszkidek és a Berecki-havasok között kellett volna feltartóztatnia a Vörös Hadsereg támadását. Ugyancsak második világháború idején épült ki a Hunyadi-vonal, a Szent László- és a Szent István-állások, míg a csehszlovák hadsereg 1919 és 1939 között két erődítésrendszert, a Masaryk- és a Benes-vonalakat létesítette Kárpátalja területén.

Koval szerint az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Mint mondta, az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, neki négy óra alatt sikerült az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során.

A magyar turisták számára érdekes vereckei honfoglalási emlékmű kapcsán Koval a többi között kifejtette: a Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek le ukrán ellenállókat, a magyarok akkor is jártak, amikor ott még nem volt emlékjel, és a jövőben is járnának. Akkor miért ne állhatna ott a magyar emlékmű, és miért ne lehetne ezt a hasznunkra fordítani – kérdezte a szakember, aki szerint a honfoglalási emlékmű kérdését konjunktúralovagok fújták fel.

Kisebbségi magyar közösségek

Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században.

Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008

A könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstörténeti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyarországgal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait.

A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére – képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével.

A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják.

A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.

Előszó

1. Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921

  • Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak
  • Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem
  • Bárdi Nándor: A Romániához került erdélyi, bánsági, kelet-magyarországi magyarok (1918–1921)
  • Simon Attila: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921)
  • Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918–1921)
  • A. Sajti Enikő: A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918–1921)
  • Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyarság az első világháború végétől a soproni népszavazásig (1918–1921)
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a magyar kisebbségek az 1918 utáni első években: a magyar külpolitika revíziós céljainak megfogalmazása, a kisebbségi kultúra és politika támogatása
  • Eiler Ferenc: A népszövetségi nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években

2. A két világháború közti időszak 1921–1938

  • Szarka László: Nemzetállamok, kisebbségek az 1920-as években
  • Bárdi Nándor: A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája a két világháború között
  • Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. A kisebbségi kérdés helye
    a magyar kormánypolitikában
  • Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között
  • Simon Attila: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között
  • A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok a két világháború között
  • Gerhard Baumgartner: Burgenland tartomány felállításától az Anschlussig (1922–1938)
  • Simon Attila – Kovács Attila: Gazdaság és nacionalizmus. Földreformok az utódállamokban
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei 
  • Bárdi Nándor: Viták, tervek, javaslatok a kisebbségi kérdés kezeléséről
  • Szarka László: A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái
  • Bárdi Nándor: A kisebbségi magyar társadalmak a két világháború között
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)
  • Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográfiai fejlődésének fő vonalai a kommunizmus évtizedeiben

3. A második világháború évei 1939–1944

  • Filep Tamás Gusztáv: A „visszatért” magyarok és nem magyarok beilleszkedése, jogi helyzetük és magatartásuk
  • L. Balogh Béni – Bárdi Nándor: A dél-erdélyi magyarság jogi és politikai helyzete a második bécsi döntést követően
  • Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai autonómia kérdése
  • A. Sajti Enikő: A bánáti magyar kisebbség helyzete a második világháború éveiben
  • Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyar kisebbség a III. birodalomban

4. A világháború végétől a kommunista hatalomátvételig 1944–1948

  • Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben
  • Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944–1948)
  • Olti Ágoston: A kisebbségi magyarok ügye a magyarországi béke-előkészítésben
  • Novák Csaba Zoltán: A romániai magyar kisebbség helyzete. Petru Groza politikájának magyar támogatása
  • Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció
  • A. Sajti Enikő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete
  • Fedinec Csilla: A Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar kisebbségének helyzete (1944–1946)
  • Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyarság a szovjet megszállás idején (1945–1955)

5. A kelet-közép-európai pártállamokban 1948–1989

  • Stefano Bottoni: Az ötvenes évek a kelet-közép-európai kommunista államokban. A pártállami nemzetiségi politika alakváltozatai
  • Bárdi Nándor – László Márton: A kollektivizálás és a falu átalakítása
  • Stefano Bottoni: A XX. pártkongresszus és az 1956. évi magyarországi forradalom hatása a szomszéd országok kisebbségi politikájára
  • Stefano Bottoni: A romániai modell sajátosságai: a Magyar Autonóm Tartomány. A Ceauşescu-féle modell, a román államnacionalizmus
  • Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbség politikai következményei.
    Magyarok a horvát, szerb és szlovén tagköztársaságban. A vajdasági autonómia és a magyarok 1945–1989
  • Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyar népcsoport az államszerződéstől
    a keleti blokk összeomlásáig (1955–1989)
  • Popély Árpád: A csehszlovák kisebbségpolitika, a magyar közösség újjászerveződése. A Csemadok szerepvállalása. Az 1968-69-es reformfolyamat és a Husák-korszak
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar életviszonyok a Szovjetunióban. Politika és irodalom
  • Novák Csaba Zoltán: A Brezsnyev-doktrína és a szovjet nemzetiségpolitikai fordulat kelet-közép-európai következményei
  • Bárdi Nándor – Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak
  • Fedinec Csilla: A kisebbségi magyar oktatásügy helyzete Közép-Európában (1944–1989)
  • Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei
  • Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)
  • Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográ.ai fejlődésének fő vonalai
    a kommunizmus évtizedeiben

6. A rendszerváltástól napjainkig 1989–2007

 

  • Vizi Balázs: A kisebbségi jogok újraszabályozása a nemzetközi jogalkotásban és politikában
  • Szarka László: Útkeresés, önszerveződés a rendszerváltás éveiben (1989–1991)
  • Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség helyzetének változásai, társadalmi, kulturális önszerveződésének eredményei
  • Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában
    1989 novembere után
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában
  • Vékás János: Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után
  • Vékás János: A befejezetlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után
  • Vékás János: Együtt Európában: magyarok Szlovéniában 1991 után
  • Gerhard Baumgartner: Magyarok Ausztriában a rendszerváltástól napjainkig (1989–2005)
  • Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után
  • Gyurgyík László: A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után
  • Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei
  • Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Papp Z. Attila: A magyar kultúra és tudomány a kisebbségi magyar közösségekben a 20. század végén
  • Nádor Orsolya: A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat
  • Bányai Viktória: A Kárpát-medence magyar nyelvű zsidósága
  • Bányai Viktória: Magyar ajkú zsidó közösségek a világban
  • Ilyés Zoltán: A moldvai csángók
  • Szuhay Péter: Magyar nyelvű cigányok a Kárpát-medencében
  • Kovács Ilona: Magyar szórványközösségek a Kárpát-medencén kívül

Válogatott bibliográfia

Statisztikai táblázatok

Térképek

honlap információ kereső (sms)

Munkács várát szavazzuk be Ukrajna csodái közé

A MUNKÁCSI VÁRAT MOST
BESZAVAZHATJUK

UKRAJNA 7 CSODÁJA KÖZÉ!

 

Az ország 7 csodája cím egyikére pályázó huszonegy objektum közé a versenyt meghirdető Ukrajna 7 Csodája Össznemzeti Tanács Munkács várát is besorolta – Az akció kezdeményezője Mikola Tomenko országgyűlési képviselő, aki az Ismerd meg országodat! program keretében indítványozta Ukrajna 7 csodájának össznépi megválasztását.

A cím elnyerésére esélyes történelmi és kulturális emlékhelyek közül egy előkészítő tanács választotta ki azt a 21-et, amelyre többek között az interneten is szavazni lehet.

Az esélyesek közé – melyek sorában olyan nevezetességek is szerepelnek, mint a kijevi Lavra barlangkolostor, a Szent Szófia Székesegyház vagy a tavrijai Herszonesz – a magyar történelem olyan jeles emlékhelye is bekerült, mint Zrínyi Ilona sasfészke, a Munkácsi vár.
A versenyben eddig csaknem 50 ezren adták le szavazataikat. Több mint 18 ezer szavazattal jelenleg a Kamjanec Nemzeti Park vezet.

A Munkácsi vár jelenleg a 16. helyen áll, több mint 4 900 vokssal.

Szavazni a

http://7chudes.in.ua/selection5_7.htm

honlapon lehet. A Munkácsi vár a Замок „Паланок” néven szerepel. A vár ikonja alatti négyzetre történt kattintás után klikkeljünk a keretes „Проголосувати” feliratra.

A voksolás augusztus 20-ig tart!

Egy címről ugyanazon a napon csak egyetlen szavazatot fogad el az automata.
_________

A felhívást megfogalmazta és közreadja:

Palkó István


Kedves Barátaim, Olvasóim! Indítsunk mozgalmat! Küldjétek el a fenti felhívást – vagy a linkjét –

– minél több helyre, kérjétek meg családtagjaitokat, barátaitokat, kollégáitokat, ismerőseiteket, hogy szavazzanak. Hívjátok fel a lehetőségre a figyelmet blogotokban, a legkülönbözőbb fórumokban, minden olyan helyen, ahonnan szavazók mozgósíthatók. Munkács vára mögött alighanem jelentős potenciális szavazótábor áll, tudassuk mindenkivel, mit tehet azért, hogy Ukrajna 7 csodája közé kerüljön. Előre is köszönöm fáradozásotokat.

bdk