Nyelvhasználati útmutató

beregszaszi-csernicsko-nyelvi-jogainkEgyelőre csak az internetről letölthető, azaz online .pdf formátuman érhető el a Beregszászi Anikó – Csernicskó István – Ferenc Viktória szerzőhármas jegyezte Nyelvi jogaink és lehetőségeink c. kiadvány. A nyomtatott verzió a tájékoztató szerint azért várat magára, mivel jelenleg Ukrajnában a nyelvi jogi szabályozás átalakulóban van, több új nyelvtörvénytervezet is létezik és még nem tudni, melyik kerül elfogadásra (pillanatnyilag a 2012-es nyelvtörvány van érvényben). A szerzők figyelemmel kísérik a jogalkotási folyamatot, amelynek lezárultával az új nyelvtörvény rendelkezéseinek megfelelően át fogják dolgozni munkájukat és a kiadvány print formában is eljuthat az érdeklődőkhöz  és mindazokhoz, akiknek mindennapi életükben szükségük lehet nyelvhasználati útmutatásra. > További részletek: Nyelvi jogaink és lehetőségeink || tovább is van, mondom még

Mit hozna az új nyelvtörvény?

Mint ismeretes, az ukrán forradalmi hangulattól fűtve a korábbi ellenzék hatalomra jutott képviselőinek idén februárban az első parlamenti munkanapon gondjuk volt arra, hogy a 2012. augusztus 10-én életbe lépett nyelvtörvényt hatályon kívül helyezzék. A parlament által hozott jogszabályt Olekszandr Turcsinov ideiglenes állam- és házelnök külső nyomásra nem írta alá, így az nem lépett hatályba, azaz elvben még mindig a 2012-es érvényes. Eközben a három egykori ellenzéki párt (Szvoboda, Batykivscsina és Udar) képviselői újabb tervezetet adtak be, amely a kisebbségek nyelvhasználati jogait erősen szűkítette volna, de ezt végül a törvényhozás nem tárgyalta.

Végül az új nyelvtörvény iránti mohó vágyaknak engedve Turcsinov kezdeményezésére munkacsoport jött létre, amely egy új nyelvtörvény tervezetének kidolgozására kapott megbízást. A dokumentum rekord gyorsasággal elkészült a Leonyid Kravcsuk volt államelnök vezette team munkája nyomán, s azt el is juttatták a parlament illetékes bizottságához. Ezt a törvénytervezetet részletesen ismerteti a beregszászi főiskola Hodinka Antal Intézete a kárpátalja.ma online portálon. Néhány idézet:

„ez a dokumentum jóval kevésbé szűkítené a kisebbségek nyelvhasználati jogait, mint a korábbi tervezet. Ám ha az elviekben máig hatályos 2012-es törvénnyel vetjük egybe a frissen kidolgozott dokumentumot, kiderül, hogy a jogalkotói szándék mégiscsak a kisebbségi nyelvi jogok jelentős visszanyesése.”

 „ha az a jogszabály kerül alkalmazásra, az lényegesen szűkítené a kárpátaljai magyarság már évtizedek óta meglévő nyelvi jogait.”

„A jogszabálytervezet 5. cikkely 1. bekezdése sorolja fel azokat a törvény védelme alá tartozó nyelveket. A listában ott van a magyar nyelv is, ám érdekes, hogy hiányzik a ruszin, ez pedig azt jelenti, hogy Ukrajna ismét nem ismeri el a ruszin nyelv és nemzetiség önállóságát.”

„Ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy azokon a településeken, ahol a magyar anyanyelvűek aránya nem éri el a 30%-ot (vagy nem sikerült összegyűjteni a település lakosai 30%-ának támogató aláírását), nem működhet magyar tannyelvű iskola. Hogy csak néhány olyan helységet említsünk, ahol ez veszélyezteti a magyar tannyelvű oktatást: Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Técső, Szolyva, Beregrákos, Aknaszlatina, Homok.”

  • a teljes cikk (a link már nem működik)

A több arcú ukrán nyelvtörvény

Könnyen meglehet, csalatkozniuk kell azoknak, akik vérmes reményeket tápláltak az Ukrajnában törvényerőre emelkedett nyelvtörvénnyel kapcsolatba. A regionális nyelvi státus megadásának kedvező feltételei máris szigorodni látszanak, miközben tudható, hogy az ország számos közigazgatási egységében már a végrehajtási határozatra vonatkozóan is születtek testületi döntések.

Sokan eddig is úgy vélték, hogy a nyelvtörvény csak egyfajta csali, olyan választási fogás, amellyel a kormányerők a kisebbségi – így a tízmilliós nagyságrendű orosz – lakosság bizalmát elnyerhetik. Mások szerint ennél többről van szó: az orosz nyelv valóban az államnyelv szintjére emelkedhet Ukrajna számos régiójában – ugyanakkor az elenyészőbb számú kisebbségek számára semmilyen kedvezmény nem várható.

Most arról értesülhettünk, hogy jelentősen megszigorítaná a kisebbségi nyelvek regionálissá tételét Ukrajnában a nyelvtörvényhez elkészített új kormányzati módosító javaslat. Erről a Kommerszant-Ukraina című ukrán lap nyomán az MTI közölt tudósítást.

Eszerint a jelenlegi 10 százalék helyett legalább 30 százalékos arányt kellene elérnie egy kisebbségnek a helyi lakosság lélekszámán belül ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységben.

A hatályos nyelvtörvény szerzőinek véleménye szerint a kormányzati munkacsoport túllépte hatáskörét azzal, hogy egy merőben új törvényjavaslatot készített, amelynek elfogadása „polgárháborúhoz vezethet”.

A hatályban lévő nyelvtörvényt a kormányzó Régiók Pártjának két képviselője, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov terjesztette a parlament elé. Kolesznyicsenko – aki szintén helyet kapott a kormányzati munkacsoportban – kudarcnak minősítette a testület munkáját.

A tekintélyes ukrán lap emlékeztetett arra, hogy a heves vitákat kiváltó nyelvtörvényt Viktor Janukovics ukrán elnök augusztus 8-án aláírta ugyan, de egyúttal utasította a kormányt egy munkacsoport létrehozására azzal a feladattal, hogy javaslatokat készítsen a jogszabály „tökéletesítésére”.

A javaslat, amelyet a testület elkészített, egyebek között azt is tartalmazza, hogy a helyi lakosság minimum 30 százalékának az aláírása is szükséges ahhoz, hogy az adott kisebbségi nyelv regionálissá minősítését kezdeményezzék. Ezután a helyi önkormányzatnak a megyei tanácson keresztül a parlamenttől kellene kérnie, hogy regionális vagy nemzetiségi nyelvvé minősítse a nyelvet. A parlament döntése ellen a megyei tanács fellebbezhet 30 napon belül.

Megfigyelők szerint az új javaslat komoly felháborodást vált majd ki elsősorban az orosz ajkúak lakta keleti és déli országrészekben, ahol már számos közigazgatási egységben, ezen belül több nagyvárosban, például Odesszában, Donyeckben és Dnyipropetrovszkban is regionálisnak nyilvánították, hivatalosan használhatóvá tették az orosz nyelvet a hatályos nyelvtörvény alapján.

*

A kárpátaljai magyarságszervezetek vezetőinek a véleménye a szigorításról és a kialakult helyzetről jól tükrözi a kiéleződött ellentéteket. Kovács Miklós és Gajdos István véleményét egyaránt ismertette az MTI október 16-án:

Cinikus az ukrán nyelvtörvény tervezett szigorítása

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az új ukrán nyelvtörvény tervezett szigorítása a kormányzó Régiók Pártjának (PR) cinizmusát tükrözi az Ukrajnában élő kisebbségekkel kapcsolatban.

Mint Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI érdeklődésére hétfőn azt mondta: semmi meglepő nincs abban, hogy a hatályos ukrán nyelvtörvény módosításához javaslatokat kidolgozni hivatott kormánybizottság a jelenlegi 10 százalék helyett legalább 30 százalékhoz kötné a helyi kisebbség arányát ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységen belül. Ez az álláspont már korábban kiderült a PR meghatározó politikusainak nyilatkozataiból, akik egyértelműen kirekesztették a kisebbségeket az elfogadott törvény hatálya alól, mondván, hogy az csak az ukrajnai oroszokra vonatkozik – tette hozzá.

Kovács úgy vélte: a kormánybizottság törvénymódosítási javaslata, amely kizárná a kisebbségi nyelvhasználatot a többi között a hivatali és bírósági ügyintézésből, valamint az oktatásból, az ukrán kormánypárt cinizmusát tükrözi. „Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak az ukrán nacionalisták viselkednek ellenségesen a kárpátaljai magyarsággal szemben, hanem a magát internacionalistának tekintő PR is, ami nagyban megkönnyíti a kárpátaljai magyar választók számára a döntést a 2012. október 28-i parlamenti választásokon” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke.

Kárpátalján a magyar nyelv eddig Beregszászon, a Beregszászi járásban és néhány magyarlakta településen kapott részleges regionális státust.

Az ukrán nyelvtörvény sorsa a választások eredményétől függ

A nyelvtörvény kidolgozásában részt vállaló, a PR-rel választási szövetséget kötött Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Gajdos István az MTI megkeresésére jelezte, csak azt követően nyilatkozik, hogy behatóan tanulmányozta a kormánybizottság nyelvtörvény-módosítási javaslatait.

A jogszabály tervezett szigorításával kapcsolatban hétfőn megjelent ukrán sajtóhírekre reagálva Gajdos István UMDSZ-elnök az MTI megkeresésére kedden azt közölte, hogy a nyelvtörvény további sorsát a közelgő parlamenti választások határozzák majd meg. Minden attól függ, hogy a jogszabály ellenzői vagy támogatói kerülnek-e többségbe, s mennyire lesznek erősek a kisebbségi jogok mellett kiállók pozíciói az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanácsban és a végrehajtó hatalomban, így a kormányban – tette hozzá, megjegyezve: szerinte annak is nagy jelentősége lesz, hogy milyen választási eredmények születnek Kárpátalján.

A politikus hangsúlyozta: „roppant fontos, hogy a magyarság egy emberként álljon ki az október 28-i törvényhozási választásokon a nyelvtörvény mellett, s támogató szavazataival mutassa meg, hogy igényt tart rá, akarja nyelvi és egyéb jogainak bővülését.”

„Megválasztásom esetén ugyanis ezekre a voksokra hivatkozva tudnék majd harcolni e fontos jogszabályért, illetve más, magyar közösségünket foglalkoztató problémák megoldásáért” – emlékeztetett Gajdos, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) választási listáján a befutónak számító 74. helyen indul a hónap végi megmérettetésen.

Az UMDSZ elnöke ugyanakkor kifejtette: „sajnálattal kell megállapítanom, hogy a másik szervezet (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – KMKSZ) nagy ellenkampányt folytat a nyelvtörvénnyel és velem szemben, azon magyarellenes ukrán erők szekerét tolva, amelyekre még jól emlékszünk a hírhedt Vakarcsuk-érából”.

Ivan Vakarcsuk a Julia Timosenko vezette kormány oktatási minisztere volt, aki több intézkedéssel korlátozta az ukrajnai kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Gajdos véleménye szerint az ellenlábas szervezet „már ma is a nyelvtörvény ellen harcol”.
Az UMDSZ elnöke mindazonáltal derűlátó a jövőt illetően, mert mint megállapította: „akárhogyan is módosul az ukrán kormány összetétele, az államfő a helyén marad. Mi pedig 2009-ben Viktor Janukovics államfővel kötöttünk együttműködési megállapodást, ami 2015-ig szól. Ezért bízom abban, hogy egy jó választási eredmény mellett az ő támogatásával elérhetjük, hogy ne csorbuljanak, hanem bővüljenek jogaink.”

Ukrán, orosz, szurzsik

Nem beszél jól sem ukránul, sem oroszul az ukránok többsége

Ukrajnában a nemrégiben elfogadott nyelvtörvény továbbra is a figyelem középpontjában áll. Kárpátalja több közigazgatási egységében határozatot hoztak a magyar nyelv használatáról (talán mondani sem kell, hogy a két magyarságszervezet ebben is egymás ellen lép fel). Országos szinten is vita folyik a különböző nyelvek státusáról. Az ezzel kapcsolatos hírekhez érdekes adalékul szolgálhat egy felmérés eredménye, amely szerint  az ukrán lakosságnak több mint fele hibásan beszél és ír mind ukrán, mind orosz nyelven.

Az MTI 2012, szept. 28-én a Korreszpondent című ukrán hetilap cikkét ismertette:

ukrajna.png

A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint a szurzsikot – azaz a kevert orosz-ukrán nyelvet – használja szóban és írásban a lakosság 11-18 százaléka, azaz 5-8 millióan.

A két nyelv keverékét előszeretettel használók zöme az ország keleti és középső részében él, ahol arányuk eléri a 21,7 százalékot. A legkevesebben – 2,5 százalék – Nyugat-Ukrajnában használják a szurzsikot.

Az újság szerint azonban az Ukrajnában élők közül valójában sokkal többen használják a kevert nyelvet, ám a közvélemény-kutatások során ezt általában nem ismerik be, hanem azt állítják magukról, hogy tökéletesen beszélnek ukránul és oroszul is.

Jarina Szkuratovszka rádiós műsorvezető tapasztalatai szerint – amivel egyetértettek a lap által megkérdezett nyelvészek is – a lakosságnak csak körülbelül 20 százaléka mondhatja el magáról, hogy helyesen beszéli valamelyiket a két nyelv közül.

A hetilap információi szerint a kevert nyelvet főként a falvakban született ukrajnaiak beszélik. A városokba érkezve orosz szavakat kevernek ukrán beszédükbe, az újonnan elsajátított kifejezéseket azonban továbbra is ukrán fonetikával ejtik.

A szurzsik a XVII. század végén kezdett elterjedni, amikor ukrán földön orosz nyelvtudás nélkül már nem lehetett karriert csinálni. Az ukrán nyelv azonban nem tisztult Ukrajna függetlenné válásával sem – írta a hetilap.

Egy idén végzett másik felmérés szerint a diákoknak csak az egyharmada használja állandóan a két nyelv közül csak az egyiket. Míg korábban az egyik vagy másik nyelven megjelenő irodalmi művek segítették a beszélt nyelv fejlődését és tisztulását, addig a mai fiatalokra ez nincs kellő hatással, hiszen alig olvasnak szépirodalmat. Felnőtt egy nemzedék Ukrajnában, amelynek az orosz nyelvet már nem, az ukránt pedig még nem tanították az iskolákban.

Az egyik harkivi egyetem nyelvészeti tanszékének docense elmondta a lapnak, hogy az elsőéves hallgatók egy viszonylag egyszerű, másfél oldalas diktált szövegben is több tucat nyelvtani hibát vétenek. Egy olyan írás érte el nála a rekordot, amelyben 140 nyelvtani és mintegy 50 központozási hibát talált.

A fiatalok helyesírását tovább rontja az interneten keresztül terjedő újfajta írásmód is – jegyezte meg a lap.

Az újság végül arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok egyre hanyagabbul írnak, leszoktak arról, hogy írás közben ellenőrizzék a szavak helyességét.

Ukrajnai nyelvtörvény – aláírás után

Viktor Janukovics ukrán államelnök ellátta névjegyével a sok vitát kiváltó és hosszas hozavona után elfogadott nyelvtörvényt. Mivel a magyar nyelv a törvény rendelkezése alapján Kárpátalján a ivatalos regionális nyelv státusát nyerheti el, ezért a kárpátaljai magyarok üdvözlik a törvény érvénybe lépését, ám az ukrán ellenzék és Európa az orosz nyelv túlsúlyba kerülésével ijesztget.

Zsár Virág összefoglalója a Kiekintő augusztus 10-i számából

A magyarok tapsolnak, az ukránok többsége nem

Aláírta Viktor Janukovics a parlament által július 3-án elfogadott és a házelnök által július végén nagy nehezen jóváhagyott nyelvtörvényt. A hangos tiltakozásokat is kiváltó, az ukrajnai ,,nyelvpolitika alapjait lefektető” törtvény egyik legfőbb hozadéka a kisebbségek nyelvhasználatának hivatalossá tétele mellett az, hogy élesen megosztja Ukrajnát.

Régen várt rendelkezés

Viktor Janukovics választási ígéretei közt szerepelt egy, a kisebbségek – nem kimondottanviszont az oroszok – nyelvhasználatát hivatalossá tévő törvény elfogadtatása. Magyarország kezdettől támogatta a kárpátaljai magyar kisebbség számára számos kedvezményt garantáló törvényt, elfogadásáig meglehetősen rögös, diplomáciai szócsatákkal tartított út vezetett.

Mint korábban írtuk, a törvény lehetővé teszi az egyes régiókban/megyékben 10 százalékot elérő kisebbségek nyelvének regionális státuszát, így használata az államigazgatásban, önkormányzatokban, bíróságokon, közéletben, oktatásban, stb. hivatalossá válik. Ennek megfelelően az orosz Ukrajna 27 közigazgazgatási egységéből 13-ban, a krími tatár Krímben, a magyar Kárpátalján, a román Csernyivci megyében kaphatja meg ezt a státuszt.

Az orosz a befutó

A törvény pikantériája, hogy nem sikerült elrejteni a heves tiltakozásokat kiváltó elsődeleges következményét: az orosz nyelv használatának túlsúlyba kerülését. Amellett, hogy az ukrán államnyelvi státusza megmarad, a következő törvény 11. cikkeje a következőt tartalmazza: ,,A hivatalos felhívásokat, értesítéseket az államnyelven teszik közzé. Azonban azokon a területeken, melyeken a regionális nyelv van elterjedve, a helyi önkormányzat döntése értelmében a hivatalos szövegek, felhívások az adott regionális nyelven vagy pedig oroszul tehetők közzé”.

Mint korábban írtuk, az ukrán nyelv őrei közé felcsapott ellenzéki parlamenti képviselők mellett az egyházak is hevesen tiltakoztak a törvény megszavazása után. Az általuk kiadott sajtóközlemény, melyben az államelnök vétóját kérték, hatalmas konfliktusokat és összeomlást vízionált az európai követelményeknek egyébként – a fenti pontot leszámítva – maximálisan megfelelő rendelkezésnek.

Párbeszéd elnapolva

A törvény elfogadásának módja viszont cseppet sem európai: Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának július végi ukrajnai látogatásán azt mélyen megosztónak találta és a felek közötti párbeszéd megindításának szükségére hívta fel a figyelmet.

Az ukrán társadalom egyre nagyobb megosztottságát – vagy saját érdekeit – érezve Volodimir Litvin, a Legfelsőbb Tanács elnöke csak többszöri huzavona után volt hajlandó névjegyével ellátni a törvényt. Miután a parlament nem fogadta el lemondását, a szabályok értelmében nem találhatott más kibúvót.

Másnap viszont benyújtatta saját javaslatát a nyelvhasználat rendezésére és kérte a képviselőket, hogy annak elfogadásával módosítsák az elfogadott törvényt. Ebben ugyanis 10-ről 15 százalékra nőtt volna a nyelvhasználati küszöbb, ami a legtöbb kisebbségi nyelvet megfosztotta volna a regionális státusz elnyerésétől. Eközben pedig megerősítené az ukrán államnyelvi voltát az állami és helyhatósági szervek nyelvhasználatában.

Mire Viktor Janukovicshoz került a törvény már ő sem volt olyan magabiztos a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, mint választási ígéreteikor. Végül mégsem hezitált sokat és aláírta, ugyanakkor utasította a kormányt, hogy a tudomány és a kultúra neves képviselőiből álló szakértői munkacsoportot hozzon létre, s az dolgozzon ki javaslatokat ,,az országban használt nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére”.

Ennek ellenére  ellenzéki képviselők szerint Janukovics, ,,Moszkva bábja”, a nép ellenségévé vált. A Szobor párt képviselőinek közleményében az áll, hogy a rendelkezés nemcsak megosztja az ukrán társadalmat, de ,,diszkriminálja az állampolgárok többségét”.

Míg a kárpátaljai magyar közösség vezetői előremutató, az európai uniós csatlakozás felé vezető út egyik fontos lépéseként értékelik a frissen elfogadott nyelvtörvényt, Európa és az ukrán társadalom kizárólag az orosz nyelv által megszerzett előjogokra koncentrál.

Valóban kritikus kérdéseket vet fel a törvényt kísérő egész hozavona és maga a jóváhagyása is. Bár kritikusai kezdettől fogva az orosz nyelv túlsúlyba kerülésével riogattak, a törvény beterjesztői erre fittyet sem vetettek és nem is kívánták elkendőzni javaslatuk ilyen irányú kimeneteit.

Ne feledjük, hogy október 28-án törvényhozási választásokat tartanak Ukrajnában. A nyelvtörvény effajta elfogadása mindkét szembenálló fél malmára hajthat vizet: Janukovics betartotta egyik jelentős választási ígéretét, aminek az orosz anyanyelvű lakosok, de több nemzeti kisebbség is elismeréssel adózik, míg ellenfelei, Julija Timosenko Blokkja az ,,állam ellen elkövetett bűncselekmény” kampányszöveggel csábíthatják oldalukra a választópolgárokat. Akár egyik, akár másik oldal kerül ki győztesen a csatából, a magyar közösség nyelvhasználata továbbra is kritikus – hiszen végrehajtása sincs még biztosítva.

 

Új nyelvtörvény Ukrajnában

nyest.jpg2012. július 3-án az ukrán parlament új nyelvtörvényt fogadott el. Hogyan változik a helyzet? Milyen következményekkel jár mindez a kárpátaljai magyarokra és a többi ukrajnai kisebbségre nézve? Lehetséges-e, hogy éppen a hivatalos egynyelvűség védi az ország gyakorlati többnyelvűségét?

Az alábbi írást a szerkesztőség és a szerző hozzájárulásával a Nyelv és Tudomány 2012. augusztus 7-i publikációja alapján tesszük közzé.

Csernicskó István:

Új nyelvtörvény Ukrajnában

Ukrajnában mind az orosz, mind az ukrán használati köre kiterjedt. A társadalom jelentős része mindkét nyelvet használja a mindennapokban. A két nyelv használatának gyakorisága azonban regionális eltéréseket mutat: a nyugati és északi régiókban az ukrán, a déli és keleti vidékeken az orosz nyelv dominál.

Ukrajna etnikai-nyelvi képe. Ukránok piros: ukrán nyelvű, rózsaszín: főleg ukrán nyelvű, sárga: orosz nyelvű, fehér: főleg orosz nyelvű. Oroszok: barna.

Ukrajna etnikai-nyelvi képe. Ukránok piros: ukrán nyelvű, rózsaszín: főleg ukrán nyelvű, sárga: orosz nyelvű, fehér: főleg orosz nyelvű. Oroszok: barna. (Forrás: Wikimedia Commons / Yerevanci / CC BY-SA 3.0)

A nyelvi kér­dést ki­emelten kezelő kiélezett politikai kampányok következtében a mai Ukrajnában paradox helyzet állt elő a nyelvi helyzet és a nyelvek státusának megítélése terén. Az egyértelműen ukrán dominanciájú nyugati országrészben attól rettegnek, hogy ha az orosz második állam­nyelvvé válik, akkor megszűnik az uk­rán államiság, veszélybe kerül az ukrán nyelv és nemzet. Az állam­igazgatást kivéve szinte teljes mértékben orosz nyelvű délen és keleten ezzel szemben úgy gondolják, hogy az ukránosító politika veszélyezteti az orosz nyelvet és az oroszok nemzeti azonosságtudatát Ukrajnában.

Az ígéret szép szó

2010-ben az a Viktor Janukovics nyerte meg a választást a narancsos forradalom révén hatalomra jutott Viktor Juscsenkóval szemben. Janukovics a kampányban azt ígérte, hogy rendezi az orosz nyelv helyzetét. Azonban amint hatalomra került, gyorsan felmérte, hogy ha az orosz nyelv státusának azonnali erősítésébe fog, akkor szembe kerül az ország nyugati és északi felével. Hamar lemondott arról, hogy az orosz második államnyelv legyen. De hogy megfeleljen a választói elvárásának, az őt támogató Régiók Pártja olyan nyelvtörvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely az orosz nyelvnek a hivatalos nyelv státusát biztosítja gyakorlatilag az egész ország területén. Az ukrán nemzeti erők ellenállását látva azonban a parlament nem tárgyalta a tervezetet.

2011 augusztusában kormánypárti politikusok újabb olyan tervezetet nyújtottak be a Legfelsőbb Tanács elé, mely a nyelvi kérdést kívánja rendezni. Ez az a tervezet, melyet végül idén júliusban megszavazott a parlament. Ám egyelőre nem hatályos, hiszen az államelnök még nem írta alá. Ezért ma még a függetlenné válás előtt, 1989-ben megszavazott törvény szabályozza a nyelvek használatát.

A máig hatályos nyelvtörvény szerint Ukrajna egyetlen államnyelve az ukrán. Az Alkotmánybíróság egy 1999-es állásfoglalása értelmében ez egyben azt is jelenti, hogy az ukrán egyben az egyetlen hivatalos nyelv is az országban. Ugyanakkor a törvény szerint azon közigazgatási egységek (megye, járás, helyi önkormányzat) területén, ahol egy nemzeti kisebbség képviselői többséget alkotnak (azaz: arányuk 50%-nál magasabb), a nemzetiség nyelve az államnyelv mellett használható az önkormányzatokban, a hivatalokban, a társadalmi és civil szervezetek munkájában. A törvény azonban csak a szóbeliség szintjén alkalmazható a gyakorlatban, s csak ott, ahol akad a kisebbségi nyelvet is értő hivatalnok. A nemzetiségi nyelvű írásos ügyintézést lehetetlenné teszi a kétnyelvű űrlapok, formanyomtatványok hiánya.

Újságosstand egy kijevi pályaudvaron: alig van ukrán nyelvű újság (katt a részletekért) (Forrás: Facebook)

Hivatalos lesz a magyar Kárpátalján?

A régit felváltani hivatott, viharos körülmények között elfogadott új jogszabály címében nem nyelvtörvény. Az Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól címet viseli. Az új törvény szerint is az ukrán az egyetlen államnyelv. Ám azokon a közigazgatási egységeken belül, ahol egy-egy nyelv beszélői elérik a 10%-os arányt, a kisebbségi nyelv regionális nyelvi státust nyerhet, s az államnyelv mellett használható az államigazgatásban, az önkormányzatok munkájában, a bírósági eljárásokban, a nyilvános közéletben, az oktatásban stb.

Az elnök kézjegyére váró jogszabály az orosz, belarusz, bolgár, örmény, gagauz, jiddis, krími tatár, moldáv, német, újgörög, lengyel, roma, román, szlovák, magyar, ruszin, karaim, krimcsak nyelv hivatalos/hivatali használatát tenné lehetővé egyes közigazgatási egységek területén belül. Eszerint Ukrajna 27 közigazgatási egysége (Kijev főváros, Krími Autonóm Köztársaság, Szevasztopol város és 24 megye) közül 13-ban lehet hivatalos az orosz nyelv, illetve az egész ország területén is, hisz az orosz anyanyelvűek aránya Ukrajnában csaknem 30%. Valójában azonban az orosz mellett csak a krími tatár (a Krímen), a román (Csernyivci megyében) és magyar (Kárpátalján) válhat megyei szinten hivatalos nyelvvé. A legutóbbi, 2001-es cenzus adatai szerint a magyar nyelv Kárpátalja egész területén – ahol a magyar anyanyelvűek száma 12,7% volt – hivatalos funkciókban használható nyelv lehet, még a Nagybereznai, Volóci vagy Ökörmezői járásban is, ahol a magyarok aránya az 1%-ot sem éri el.

A regionális nyelvek Ukrajnában. Rózsaszín: orosz, lila: orosz és krími tatár, zöld: román, kék: magyar

A regionális nyelvek Ukrajnában. Rózsaszín: orosz, lila: orosz és krími tatár, zöld: román, kék: magyar (Forrás: Wikimedia Commons / Andriy Makukha / CC BY-SA 3.0)

Az egynyelvűség a kétnyelvűség garanciája?

A hatályba lépésre váró törvény kapcsán számos kérdés vetődik fel. A jogszabály egyfajta konszenzus irányába tesz lépéseket: miközben de jure megőrzi az ukrán (az ország egy részén szimbolikus) államnyelvi státusát, de facto az ukránnal szinte egyenrangúvá emeli országos szinten az orosz nyelvet, és bizonyos kisebb régiókban más kisebbségi nyelveket is. Kritikusai szerint azonban a dokumentum elsősorban az orosz nyelv helyzetét erősítheti Ukrajnában, amennyiben az orosz az egész ország területén hivatalos nyelvvé válna, anélkül, hogy államnyelvi státust nyerne (amely státus biztosításához alkotmánymódosításra volna szükség, ehhez azonban a kormányzó pártoknak nincs kétharmados többségű az országgyűlésben). Az orosznak kedvez az is, hogy több nemzetiség körében az orosz anyanyelvűek aránya jelentős, s így ezek az etnikai csoportok is az orosz nyelv anyanyelvi beszélőinek számát növelik, mint ahogyan az az 5 és félmillió ukrán etnikumú is, akik az oroszt vallják anyanyelvüknek.

A ruszin terület

A ruszin terület (Forrás: Wikimedia Commons / ADimiTR)

Az is kérdéses, hogyan élhetnek a jogaikkal az olyan veszélyeztetett nyelvek hordozói – mint például a karaimok vagy krimcsakok –, akik körében az anyanyelvi beszélők száma elenyésző, és egyetlen közigazgatási egységen belül sem érik el a 10%-os arányt. A karaimok száma a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 1196 fő (közülük 24-nek anyanyelve a karaim), a krimcsak nemzetiségűek száma 406 (21-en vallották anyanyelvüknek a krimcsak nyelvet). Nem világos, hogyan élhetnek jogaikkal azok a ruszinok, akiket Kijev nem ismer el önálló nemzetiségként, s így az eddigi népszámlálások során csak néhány ezren vallották magukat ruszinnak és/vagy ruszin anyanyelvűnek.

Az orosz nyelv az ukránnak: „Kislány, húzódjon odébb, mert kiszorít (elnyom)!”

Az orosz nyelv az ukránnak: „Kislány, húzódjon odébb, mert kiszorít (elnyom)!” (Forrás: Wikimedia Commons / Громадянський рух „Відсіч” (Оксана)

Az új ukrán nyelvtörvény tervezetével kapcsolatban olyan vélemények is megjelentek, melyek szerint a jogszabály valójában nem a kisebbségi nyelvek védelmét és nem is a két- vagy többnyelvűséget szolgálja, hanem egyértelműen az egynyelvűséget támogatja. Michael Moser Bécsben élő nyelvész egyik interjújában az ukrajnai nyelvi szituáció kapcsán kijelentette: „A jelenlegi helyzetben, bármennyire is paradoxon, a hivatalos egynyelvűség lényeges feltétele az ország gyakorlati többnyelvűségének”. Sokan gondolkodnak hasonlóan az ukrán társadalomban. Ha ugyanis az orosz az új nyelvtörvény elfogadása esetén országos szinten hivatalos nyelvi státusba kerül, még kevesebb motiváció lesz arra, hogy a keleti és déli régiók többségben orosz ajkú lakossága elsajátítsa és használja az ukrán nyelvet.

Kétnyelvűséget akarsz? Tanulj meg ukránul! (propagandapóló)

Kétnyelvűséget akarsz? Tanulj meg ukránul! (propagandapóló) (Forrás: ukrainika.com)

A nyelvek használatára vonatkozó törvénytervezetek kapcsán figyelembe kell vennünk, hogy a nyelvi kérdés Ukrajnában erősen politizált, érzelmileg telített. Az a politikai erő, amely a fennálló status quo-t meg akarja változtatni, mindenképpen szembekerül az ország egyik felével. Nem véletlen, hogy az elmúlt 15 évben Ukrajnában egyetlen olyan törvényt sem fogadtak el, amely közvetlenül érinti a kisebbségek vagy a nyelvek státusát. Kivételt csak két nemzetközi dokumentum ratifikálása jelentett (Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája).

Az új nyelvtörvény elfogadása nyilván nem független attól, hogy 2012 októberében Ukrajnában parlamenti választásokat rendeznek. Kijevi sajtóvélemények szerint törvény körül kialakult társadalmi és politikai feszültség – melynek egyik jele a tervezet vitája során verekedés tört ki a parlamentben a honatyák között – mind a hatalmon lévő, mind pedig az ellenzéki politikai erőknek kedvez. A kormánypártok a közelgő választási kampányban felmutathatják egyik szimbolikus választási ígéretük teljesítését az orosz státusának megerősítése révén, az ellenzék pedig demonstrálhatja, hogy ha kell, tüntetések és utcai megmozdulások révén is kiáll a nemzeti nyelv mellett, illetve ellen-nyelvtörvények benyújtásával tarthatja napirenden a kérdést. Ezt tette például a törvényt előbb nem, majd mégis aláíró házelnök, Volodimir Litvin is. Valójában azonban az a lényeg, hogy a fő célt: a választók mobilizálását, sikerült elérniük a politikusoknak.

Az új törvény kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy ha nem készül hozzá konkrét végrehajtási mechanizmus, illetve amennyiben nem teremtik meg az alkalmazásához szükséges feltételeket, akkor a gyakorlatban ugyanúgy érvényesíthetetlenné válik, mint 1989-es elődje. Hiába lesz például törvényi garanciája az Ungváron élő magyaroknak hivatalos ügyeik anyanyelvi rendezésére, ha a megyeszékhelyen alig akad magyarul beszélő hivatalnok (Ungvár városban ugyan nem éri el a magyar anyanyelvűek aránya a 10%-ot, de megyei szinten igen, tehát a magyar egész Kárpátalja területén hivatalos nyelv lehet). Ugyanez áll a formanyomtatványokra, űrlapokra is: ha ezek két- vagy többnyelvű változata nem készül el és nem jut el az önkormányzatokhoz, hivatalokhoz, akkor lehetetlenné válik a kisebbségi nyelvű ügyintézés.

Forrás

Kisebbségbarát nyelvtörvény Ukrajnában? – …

… – vagy az orosz nyelv státusának visszaállítása?

A magyar sajtót is bejáró hír szerint az ukrán törvényhozás kedden első olvasásban megszavazta az országos vitát kiváltó kisebbségbarát nyelvtörvény tervezetét, amelynek májusi parlamenti vitája a karzat tapsát is kiváltó látványos verekedéssé fajult a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.

A törvénytervezet első olvasatban való elfogadása mellett az ülésteremben megjelent 248 képviselőből 234 szavazott igennel.

Az ügyben történt előrelépést a kárpátaljai magyarok nagyrészt kisebbség-barát gesztusként értékelik. Ugyanakkor tudni kell, hogy a leendő törvény mindenekelőtt az orosz nyelv ukrajnai státusát erősíti meg – innen a nacionalista indulatok.

Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabálytervezetet még 2011 augusztusában nyújtotta be két régiópárti (PR) politikus, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov. Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény végleges elfogadása lehetővé tenné, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot.

Az ellenzéki pártok és az ukrán nacionalisták tiltakozását az váltotta ki, hogy a jogszabálytervezet értelmében az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban – azaz 13 megyében – kapna regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv válna regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan anyanyelvét.

Keddre mind az ukrán ellenzék, mind a kormánypárt tüntetést hirdetett a parlament elé. A nyelvtörvény elfogadását támogató, az orosz ajkú kelet-ukrajnai megyékből autóbuszokkal szállított szimpatizánsok már hétfő este elfoglalták a kijevi törvényhozás előtti teret. A törvényt ellenző tüntetők, akik közül sokan Nyugat-Ukrajnából érkeztek, a környező utcákba szorultak vissza. A két ellentábort rendőrkordonok választják el egymástól, s nem zárható ki, hogy az erős rendőri jelenlét ellenére a nap folyamán összetűzések alakulnak ki közöttük.

*

Kárpátaljai előzmények:

A megyei tanács egyes képviselői levélben fordultak Volodimir Litvinhez, a Legfelső Tanács elnökéhez. A dokumentumot több tucat képviselő mellett néhány járási tanácsi elnök, valamint a megyei jogú városok vezetői írták alá. A levélben azt hangsúlyozzák, a soknemzetiségű Kárpátalja jó példa arra, hogy a hatályos alkotmány maradéktalanul biztosítja a nemzetiségek szabad nyelvhasználatát. A nyelvtörvénytervezet elfogadása destabilizálná a társadalmi helyzetet, mélyítené a politikai ellentéteket.

A dokumentum először néhány magyar képviselő aláírásával került nyilvánosságra.

Később a Kárpáti Igaz Szóban az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Kárpátalja megyei tanácsi képviselői cáfolták, hogy aláírták volna a kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény elleni felhívást.

Az UMDSZ három megyei tanácsi képviselője, akinek a neve ott szerepelt a dokumentumot aláíró 61 képviselő névsorában, a Kárpáti Igaz Szóban közzétett nyilatkozatában leszögezte: nem ismerték a megyei tanács honlapján közzétett felhívás szövegét, azt aláírásukkal nem támogatták.

A képviselők egyike a lapnak elmondta, hogy a dokumentum közzététele után azonnal tiltakoztak, ezért pénteken eltávolították a nevüket a felhívás szövege alól.

*

A fent említett levélhez hasonló okmányt készített elő az Ukrán Írószövetség kárpátaljai szervezete, amelyet kijevi elnökségükhöz készülnek eljuttatni. E blog tulajdonosát a levél előkészítőinek egyike telefonon hívta fel azzal, hogy hozzájárul-e nevének szerepeltetéséhez az aláírók közt. A kérdezett röviden kifejtette, hogy miért nem. A hívó maximális megértést tanúsított.