Gyilkos irodalom

(archívumomból)

Tizenkét esztendőnyi szünet után 2003 májusától 2004 májusáig újra publikáltam a Kárpáti Igaz Szóban. Azóta pedig újra nem… Az újabb önkéntes szilencium 10. évfordulójához érve ebben a blogban újraközlöm akkori írásaimat. 

Balla D. Károly

Gyilkos irodalom

fekvo-holttest Egy holland író regényében bevallotta 48 évvel korábbi gyilkosságát. Az anyját rendszeresen bántalmazó mostohaapját ütötte agyon, aztán a hullát felcipelte a háztetőre és onnan ledobta. A kiérkező orvos is és a rendőrség is hitelt adott a tetőről lezuhant férfi balesetéről szóló mesének. Közel fél évszázad elteltével a gyilkos mindezt részletesen megírta könyvében. A dolognak semmilyen következménye nem lehet, Hollandiában 18 év elteltével elévül a szándékos emberölés bűntette. Vizsgálat sem indult, „mivel a rendőrség a könyvből megtudta a valós tényeket”.

A történet számomra problémák sorát veti fel.

Az első nyilvánvalóan: valóság és fikció összefüggése. Lehet-e bármilyen regényből „a valós tények” ismeretét meríteni? (És itt hosszan lehetne elmélkedni az irodalom valóság-leképező és valóságtól-elrugaszkodó jellegéről, a művészi hitelességről és egyebekről.)

A második: az önábrázolás kérdésköre. Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy írás közben bármennyire is korlátozódnék a tényközlésre, események hiteles rögzítésére – ha ezeknek az eseményeknek én magam is részese vagyok, akkor az írás közben magamról formázott kép óhatatlanul torzít. Ez még naplóírás közben is így van, sokszorosan igaz lehet irodalmi mű létrehozásakor. Azaz: ha a holland író életregényében beszéli el a régi gyilkosság történetét, akkor a saját cselekedeteinek az ábrázolása közben óhatatlanul más képet fest magáról, mint amilyent a pártatlan külső megfigyelő adna. Működnek mindenféle kontrollok, működik a fantázia, testet öltenek vágyak és félelmek, stb. Így aztán akár az is megtörténhet, hogy a gyilkosság egyáltalán nem a leírtaknak megfelelően történt; ad absurdum: egyáltalán nem történt meg, csupán az akkor 20 éves ifjú fantáziájában zajlott le.

A harmadik: minden író tapasztalta már, milyen ez, amikor a mű elkezdi írni magát. Amikor egyszer csak meglódul a történet és valami alig ellenőrizhető belső okszerűség szerint kezdenek egymáshoz kapcsolódni az események. Nem ritkán: létrehozott alakjaink már-már önálló életre kelnek, saját belső logikájuk szerint, önállósult szerepüknek megfelelően cselekszenek – akár írói akaratunk ellenében. Befolyásolja eredeti szándékunkat a mű szerkezete, ritmusa, hangulata, stílusa. Ezek együttesen gyakran lehetetlenné teszik, hogy valamit úgy írjunk meg, ahogy történt – a MŰ, mint öntörvényű művészi alakulat, sokkal inkább a saját szabályait követi, semmint „a valóságot”.

A negyedik – a fentiekkel ellentétben –: olyat is tapasztaltam már, hogy valamit el szerettem volna titkolni, vagy legalábbis nem volt szándékom kibeszélni. Aztán elkezdtem írni, és maga az írás folyamata egy ponton szükségessé tette, hogy az eredetileg elhallgatni szándékozott epizódot mégis „kijátsszam”: műlogikai okokból, alátámasztásul vagy ellenpontozás gyanánt. Az ilyesmi gyakran tisztán fikciós helyzetben is megesik: kitalált történetet írok, és egyszer csak belelopja magát a szövegembe a megtörtént dolog.

Az ötödik: az is megeshet, hogy a fantázia rátalál a valóságra. Bodor Ádám ezt úgy fogalmazza A börtön szaga című kötetben, hogy az ember addig-addig okoskodik, míg kitalálja a színtiszta valóságot. Így aztán – visszatérve a hollandushoz – még azt is el tudom képzelni, hogy az író, alaposan megtornáztatva alkotói fantáziáját, kitalált egy fel nem derített gyilkosságot, amelyet pechére ő maga követett el 48 esztendeje.


Megjelent: Kárpáti Igaz Szó, 2003. szept. 27 .

virtuális valóság

pánspermium

Mi a pánspermium elmélet?

pánspermia elmélet - pánspermium

Az élet keletkezése a Földön. Pánspermia hipotézis: exogenezis elmélet

A pánspermium vagy pánsperma vagy leginkább pánspermia elmélet az exogenezis hipotézisek egyike. Az exogenezis szerint a földi élet nem a Földön keletkezett, a pánspermia elmélet szerint pedig az élet magvai jelen vannak mindenütt az Univerzumban, a Földi általuk termékenyült meg.

A pánspermium definíciója

a képzetes szavak lexikonjából

Ez a poszt eredetileg arról szólt, hogy felújítottam a csaknem egy esztendeje magvaszakadt lexikonjátékunkat. Jobb címszót nem is találhattam volna az újra kezdéshez, mint ezt: pánspermium. Játékostársaim ezeket a meghatározásokat küldték be:

PÁNSPERMIUM A többszörös hős anyaként tisztelt Pányi Spermiumová férje, aki felesége folyamatos teherbeejtése révén kísérletezte ki az omnipotencia szerét. A szakirodalom szerint az Ondova folyó egyszeri magömlése révén jött létre.

Trebi Show

PÁNSPERMIUM PANdora űrSPERhaknis1MIndenkori Universumát Mocskoló2 szelencéjéből kiszabadult bájoló[giai] szex[rész]ecskék

1 Lásd még: “űrbetörés”, “ürbe törés”, továbbá Szputynik, Apollo, Voyager, Marsranger, űrrakéta, űrszemét, űrkoszt[mos] – NB: ez utóbbi nagyobb képtelenség, mint a “tengermosás” stb.
biological space polution (olv. bájolódzsikál szpész poljúson]
szta

PÁNSPERMIUM A képen látható szoborcsoport időszámításunk kezdete előtt 100 körül, Déloszon készült, Aphroditét, Erószt és Pánt ábrázolja. Lehet, hogy ábrázolta a spermiumot is, de mint látható, sajnos nem teljesen ép.

Kőrös László

PÁNSPERMIUM ExPANSio PER greMIUM – a magyar belpolitikai hatáskör kiterjesztése a határon túli magyarságra a pénzosztó alapítványok kuratóriumainak személyi állománya révén. Lásd még: klienturha.

bdk

PÁNSPERMIUM A Perm városára jellemző specialitások (permiumok) közül a HONNI SOIT QUI MAL Y PENSE (rossz az, aki rosszra gondol) szólásnak az a sajátos értelmezése, amely a város nagy múltú egyetemének génseblázcsillapító tanszékén zajló kisérletek nyomán vált általánosan ismertté, és jelentése nagyjából annyit tesz, hogy: rossz adós az, akinek a spermabanknál is tartozása van.

Arabella Dolýk

PÁNSPERMIUM pans/mium – filozófiai mértékegység (filometrum), amely azt mutatja, hány buzi (vö: pansy) marxista esik a szépséges Miumra. Lásd: »A kislány sírva baktat haza. “Miért sírsz, Miu?”, kérdi aggódva az apja. “Ling Pi nem engedte meg, hogy segítsek neki a bürokraták likvidálásában. Azt mondja, nincs meg bennem a politikai érettség, és ahelyett, hogy a kommunista klasszikusokra vesztegetném az idômet, jobban tenném, ha de Sade-ot tanulmányoznám.” “Ebben nagyon igaza van, szépséges Mium. A Szodoma százhúsz napja sokkal tanulságosabb egy kislány számára, mint az egész marxi humbug.”« JUAN GOYTISOLO: Éden mozi, KARÁDI ÉVA FORDÍTÁSA.

Zapf István

PÁNSPERMIUM |

pánspermium valójában nem más, mint az 50 százalékos impotencia terméke. A „libo pán, libo propál” közmondás is arra enged következtetni, hogy vagy rendelkezik az egyed az utódnemzéshez szükséges spermiummal, vagy – ha az a semmibe foszlott („propál”) – akkor nem. (Lingvisztyicseszkoje ob’jasznyenyije odnoj russzkoj poszlovici. – Egy orosz közmondás nyelvészeti magyarázata. – Acta Russica, Part Impotentia. II., 2005.)

Pánnyelvész Szergej

PÁNSPERMIUM |

pánspermium a magyarság Kárpát-medencei domináns szerepét eredendően alátámasztó tényező. A IX. századi honfoglalást valló divatos (és célzatosan sugallt) elméletekkel ellentétben megállapítást nyert, hogy őseink már több tízezer esztendővel ezelőtt is a Trianont megelőző Magyarország területén éltek. A nem kevert magyar lakosság vérében kimutathatók (és már régen ki is lettek mutatva) az itt honos hun-magor ŐSSPERMIUMBÓL származó spirálok. A „pán” itt az eredeti „hun” nemzetségnév nyelvmorfológiai átalakulásának (pán-pun-hun) terméke, tehát valójában HUN Spermiumról van szó.

Ezt a régen bebizonyított elméletet támasztja alá az is, hogy a gyepükön túlról betelepülő és meghódoló szlávság (Szvatopluk) ősköldökében a pánspermium nincs jelen.

Az erről szóló „Ond(ó) vezér, avagy honnan vétettünk?” című munka (24 eredeti származás-táblázattal) megrendelhető a Pete könyvkiadónál.

vitéz Tökös-Törzsökös Bendeguz

PÁNSPERMIUM | 1986-ban alakult magyar rock-együttes. Frontembere Békési „Bunda” Botond. Tajgai eredetileg „Világgeci” néven akartak működni, de a pártállami hatóságok megtiltották, hogy ezt nyomtassák plakátjaikra. A rendszerváltásig a zenekar tevékenységét minden módon akadályozták, a rendőrség számos koncertjüket nem engedélyezte, mivel egy belső párthatározat (Az MSZMP Agit-prop Bizottságának titkos dokumentumai, Bp. 1997) szerint az előadott művekben „az életnek nem a pozitív, derűs oldalát domborítják ki” és „dekadens, fájdalmas világképet rajzoló, Nyugat-majmoló” hangulatú dalokat adnak elő.

Geczinger Alajos

PÁNSPERMIUM | egy kozmológiai-genetikai elmélet (Theory of the Panspermy) kiinduló pontja. Eszerint a Föld-magma kihűlése első stádiumának lezártával megindult ősbiológiai fejlődés során keletkezett az egyetemes vagy pánspermium, amely minden további élet alapja Földünkön. Csimpánzokon, egereken, sőt, rákokon végzett DNS-vizsgálatok egyaránt kimutatják a pánspermium tovaterjedésének primér voltát. (Magyar Biológiai Enciklopédia.)

Bajai Rebeka

PÁNSPERMIUM | (Pánsperian Misanthropic Usurpatory and Mockery) Ludvig Pánsper által felfedezett és leírt betegség. A ~-ban szenvedő (lásd: cyberpondró) kóros késztetést érez arra, hogy mások nevében obszcén kifejezéseket használjon internetes fórumokon. A ~ elleni védekezés legjobb módja, ha értesítjük Bélát (bela@666.com), aki szerény díjazás ellenében bárkiből kipurgálja a veszedelmes kórt.

Csönge Attila

PÁNSPERMIUM |

A descartes-i paradigma korlátai közt vergődő természettudósok tudatában vannak saját kínjuknak. Azonban a vasrudak közül akár a legcsekélyebb mértékben is kitörni készülő társaikat zsigeri reflexszel rekesztik ki maguk közül, száműzve őket a pénztelenség, a szakmai megvetettség vidékére. Homlokukra a „para” előtagot nyomják, s ezen páriasorsú lények mégis visszatérnének a tőgymeleg akolba, halk kaparászásukra az ólajtón legföljebb egy gúnyos kacaj a válasz.

Azért mondom ezt csak, mert egyszer magam is kísértésbe estem, hogy megízleljem a rácson kívüli lét tiltott almaszósz-ízét… Ezen folyamat kiváltója, nos, igen, a heringsperma… Nem mondom meg, mire használtam, és hogyan, legyen elég annyi, hogy kellett. Sőt, köllött… Leginkább úgy tudnám körülírni a problémát, hogy, hm, nagyon kevés sárga labdát akartam egy nagy térfogatban, de hogy a sárga labdák mégse érezzék oly egyedül magukat, kék labdákkal szórtam tele az abáló- (abároló) fazekat. Már akkor sem értettem, ahogy most sem értem, miért kellett a heringsperma… Mitől lesz attól jobb egy élettelen élet-programnak, a DNS-nek, hogy vagyon mellette jó sok heringsperma… Ugyanezen kínzó problémába akkor is beleszaladtam, mikor egy fehérjét igyekeztem higítani, ám az makacsul meghalt, míg hozzá nem adtam egy tőle különböző, ám teljesen inertnek tartott fehérjét, a Bovine Serum Albumint, a BSA-t.

Fura ez… Hogyan érzi az én kitüntetett DNS-em, hogy a rendelkezésére álló térfogatban csak ő van a maga fajtájából? Más, nem-DNS molekulák is alkalmazhatók erre a célra, de jóval kevesebb sikerrel… Mitől jelenik meg a gödröcske az én extra-kromoszomális baktérium-DNS-em pufók kölyökgólya arcán attól, hogy vele egy medencében sok-sok heringsperma-DNS lebeg?

Gondolkodtam elég sokat, s végül arra jutottam, hogy azonos természetű élettelen (?) anyagok (pl. heringsperma – baktérium-DNS, vagy humán vázizom-fehérje – BSA) azonos külső tényezők által beakasztott jobbhorgok révén padlóra kerülhetnek. Ha a jobbhorgok számát konstansnak tekintjük (legyen ez stochasztikus esemény), úgy ha sok azonos anyag koncentrálódik ugyanazon helyre, adott molekula padlóra kerülési valószínűsége csökken(ik) (ha ugyan). Ámde baj van… A jobbhorgok természetét a természettudós jól ismeri, az Isteni kézet, mely azokat osztja, le tudja fogni… És mégis… Ha valami kevesen van, akkor rohad, pusztul, szétes… Horror vacuui tán… Ezek szerint létezhet(ik) a horror vacuui nem élő rendszerekben is? Egyáltalán, mely dimenzióban és pontosan hol húzódik az a nádszálvékony, ingó piros vonal, mely egyik oldalán az Élet, a másikon az Élettelen lakoz(ik).

nagya

PÁNSPERMIUM |

A pánspermia elsőbben is: idegen szó – tehát magasztos, embert próbáló fordítói feladat.

Arrhenius svéd polihisztor feltételezte, hogy baktériumspórák véletlenszerű mozgás során elhagyhatják egy általuk már belakott bolygó légkörét, a fény nyomása pedig elindíthatja őket a csillagközi térben: ez a jelenség a „(radio)panspermia”. A spórák egyike-másika végül megérkezhet egy másik bolygóra – a Földre is juthat-juthatott el így élet – és új élettel olthatják be azt, esetleg versenyre kelhetnek a már meglévő mindenféle életformával.

Gyönyörű, bonyolult fogalom ez a pánspermia, első, nyers fordításban „mindennek bemagvazása, csírákkali bevetése”. A pánspermium ebből következően: ’mikroszkopikus élőlény, az élet világűr-béli misszionáriusa’.

De azért érezzük, ugye, hogy amikor az élet terjedéséről van szó, fakó ez a terminológia, tehát valami hevesebbre, extatikusabbra – másfelől viszont földhöz (höhö, Földhöz!) ragadtabbra volna szükség?

A pánspermia aktusát Vonnegut »The Big Space Fuck« c. történetében tervszerűen hajtják végre: az Arthur C. Clarke nevét viselő űrhajóval hatszáz fontnyi fagyasztott spermát (‘six hundred pounds of frozen jizzum’) küldenek az Androméda-ködbe. (Donorok csak olyan férfiak lehetnek, akik 115-nél magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek.)

Az angol szövegben szereplő jizzum szó idő közben kissé ódónná vált; a Google-kereső 5500 darabot talál belőle, az újabban elterjedt cum-ból viszont 28 millió 800 ezret. Ha kényesek vagyunk a stilisztikai nüanszokra, nem fordíthatjuk a jizzumot sem ondónak (mert ilyen szó a magyar beszélt nyelvnek legfeljebb orvosi-hittanoktatói végvidékein létezik), sem gecinek (mert ez ma is üde és friss). Van azonban egy archaikus ízű (hm) szavunk, a rittyó, amely szerintem éppen megfelel.

Először ezzel is egy Vonnegut-fordításban találkoztam, talán a Bajnokok reggelijében, Békés Andrástól. (Ámbár eléggé Bartos Tibor ízű!)

A Big Space Fuck-ot magyarra azt hiszem, „A nagy űrbekúrás” címmel fordították (Lukács György vagy Rudas László, érdekes, hogy mindkettőjükről fürdőt neveztek el Budapesten). ). Ez is nagyon jó megoldásnak tűnik, akárcsak a rittyó. Mármost, házasítsuk össze ezt a leleményt az előbbivel, következésképpen pedig legyen a pánspermium:

űrberittyó.

Ez olyan, de olyan szép, hogy remélhetőleg feledteti kellemetlen, ám tagadhatatlan tényállást, miszerint a spermium egyetlen csíra, a rittyó ellenben sok.

Kőrös László

Amíg a definíciókra vártam, ezt a filmkritikát írtam:

Pedro Almodóvar: Beszélj hozzá!

a komplex művészetet megcélzó totális film

Pénteken késő este nagyon szép filmet láttam. Pedro Almodóvar: Beszélj hozzá! – DunaTV. Nem vagyok az a könnyen meghatódós fajta, sőt, ha észreveszem, hogy meg akarnak hatni, el akarnak érzékenyíteni, akkor zsigerből ellenáll a cinikus énem – de ez a film most nagyon mélyen megérintett. Azt hiszem, azzal ért el ilyen erős hatást nálam, hogy valami egészen sajátos módon keveredik benne a vaskos életszerűség és a művészi lebegtetés. Ócska közhelyek keverednek lehelet-finom metaforákkal, az otromba valóság behatol a poézisbe (szinte úgy, mint ahogy a töppedt szerető a női nemi szervbe a némafilm-betétben), a művészet abszraháltsága pedig belengi, átszellemíti az életszituációkat. Éppen a legelvontabb és legkevésbé verbális kifejezőeszközöknek (tánc, zene, némafilm – és általában a vizualitás) jut kulcsszerep a folytonos narráció (vö. Beszélj hozzá!) átlényegítésében, a helyzetek és történések más dimenzióba emelésében. Egy idő után már nem lehet a sorozatos véletlenekre azt mondani, hogy „ilyen nincs”, mint ahogy sorsszerű bekövetkezésekre se fogható rá: tudni lehetett előre. A meglepő válik magától értetődővé és a hihetelen egybeesés lesz természetessé. Meghatni sem az hat meg, ami „megható”, hanem ami „közben” van. A beszéd közben a látvány, a látvány alatt a zene, a zene közben a mozgás vagy mozdulatlanság. És az egész fölött lebegő, nagyon könnyen átélhető, de végtelenül nehezen megfogalmazható érzés. Érzem, hogy torkon ragad, de én nem tudom „viszontragadni”, értelmező szándékom csúfos kudarcot vall, nem tudok gondolkodni, képtelen vagyok mondatokat formálni – ömlenek belém a teljesen köznapi filmbéli mondatok, elragad a zene és a látvány, megszűnök magamat kontrolláló lénynek lenni, és gyermeki felszabadultsággal feltör belőlem a zokogás.

Mondom, nem vagyok elérzékenyülős típus, és dehogy tud már engem meghatni enyhe értelmi fogyatékosság, baleset, kóma, halál és halálos szerelem vagy barátság, ellenkezőleg, inkább kiábrándít, ha „már megint” a nagy és örök – és éppen ezért csontig lerágott – témákkal törnek rám filmben, irodalomban, zenében, festészetben. De ez után a film után Évának még másnap reggel sem tudtam elmesélni, mi érintett meg benne.

Sajnos nem állíthatom magamról, hogy módszeres és tudatos filmnéző, pláne mozibubus lennék. Úgy kezdek filmet nézni, hogy semmit sem tudok a rendezőről, nincs a fejemben a filmográfiája, nem ismerem munkáinak a szakmai fogadtatását, közönségsikerét, díjait, nem olvastam a nyilatkozatait, gőzöm sincs ars poeticájáról. Valaha régen kicsit másképp volt, rendszeresen olvastam a Filmvilágot, és ha Pestre utaztam, programszerűen ültem be a mozikba, hogy heti 15-20 filmmel a fejemben térjek haza (Tarkovszkij-sorozat a Tabánban! Bunuelek, Greenewayek a Művészben! Antonionik a Metróban, Kossuthban!). Eleinte magamban, később már Évával is. De csak addig, amíg szórakozni, és nem dolgainkat intézni jártunk Mo-ra. Aztán az alapítványi, kiadói, könyvterjesztői (no meg írói) ügyeink miatt megritkultak a mozizásaink. De közrejátszott az is, hogy először éppen akkor törték fel és rabolták ki a kocsinkat, amikor egy új magyar filmet néztünk meg. Mire az ügyeinket leépítettem, az én nehézkességem lett a legfőbb akadály.

A sok évvel ezelőtt céltudatosság helyett azóta (ebben is) sokkal inkább „esetleges és élménycentrikus” lettem, azt nézem, ami éppen adódik – és a még oly fontos háttér-információk se nagyon érdekelnek. Ha mégis, akkor inkább utólag nézek utána (így tudtam meg pl., hogy a nagyon csúnya balettoktató szerepét Geraldine Chaplin játszotta – naná, hogy nem ismertem fel). A rövidke ismertetéseken kívül elolvastam vagy 5 komolyabb kritikát is a filmről, s megtudtam, hogy a szakma krémje voltaképp inkább fanyalgott a filmen s nem fukarkodott a negatív jelzőkben. Orsós László Jakab szerint pl. a film nem szól semmiről, Báron György szerint pedig enyhén giccsbe hajlik. Előbbinek az ellenkezőjét gondolom: ez a komplex művészetet megcélzó totális film, és szememben igenis alkalmasnak mutatkozott az életegész megragadására. Utóbbi megjegyzésről meg azt gondolom, a Beszélj hozzá! épp abban zseniális, hogy a magukat kínáló szép banalitásokat – ha tetszik: giccses helyzeteket – a rendező át tudta hatni igazi művészi erővel, vizuális poézissel. Ha ez a film giccs, akkor giccs ez is:

Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak.

(S mint ahogy ezeket a sorokat sem önmagukban, hanem az Óda egészében kell nézni, ugyanígy a film egy-egy érzelmesebb jelenetét is – szó se róla, vannak ilyenek! – a műegész poétikus teljességében kell szemlélni.)

A filmkritikákat és műélvezetet illetően tehát, azt hiszem, inkább megmaradok élményközpontú tudatlanságomban.

*

Már napokkal korábban megjelent az a Bárdi Nándorral készített hosszú interjú, amelynek a címét tőlem kölcsönözte, s erre utal is a lábjegyzetben – de én csak most bukkantam rá és olvastam el a Transindexen. Lásd. Úgy gondoltam, jó alkalom, hogy személyes digitális irattáramat most épp a hivatkozott esszémmel gyarapítsam. Lásd: A mumus és a kék madár.

*

Tegnap újraindítottam identifikciós lexikonjátékunkat ezzel a felhívással. Mára az első definíció is megérkezett a pánspermium fogalmára: lásd (az elavult linkeket töröltem, 2016)


Az élet keletkezése – Képzetes szavak szótára

Pánspermia hipotézis, teória. Exogenezis: a földi élet nem a Földön keletkezett. Az élet magjai: spóra. Élő természet. . Valóság és fikció. Almodóvar: Beszélj hozzá! film. , spóra, kozmosz