Sólyom vagy egy pártkarrierista?

Sólyom LászlóAzt azért nem gondoltam volna, hogy a Fidesz államfő-jelöltje valaha is szimpatikusabb lehet számomra, mint az MSZP-é; most mégis előállt ez a helyzet. Sólyom felelősen gondolkodó és roppant bölcs férfiú, elismert szakmai tekintély, minden szempontból „egy valaki”, Szili hozzá képest jellegtelen pártkarrierista. Kétség nem férhet hozzá, ki a megnyerőbb személyiség és ki alkalmasabb arra, hogy első számú magyar közméltóság legyen.

Hallgattam szombat reggel Gyurcsány pattogós, majdhogynem fenyegetőző nyilatkozatát a NapTV-ben (megterheli majd a koalíciós kormányzást, ha az SZDSZ az ellenzék jelöltjét támogatja), és nem értettem. Aztán olvastam, hogy mit nyilatkozott Hiller, és még annyira se értettem. Ők azt gondolják, hogy jól választottak? Jól döntöttek? Jól taktikáztak?

Arra számítanak és arra készülnek, mondja a pártelnök, hogy Szili lesz az elnök. Csak tudnám, hogy jött ez ki nekik, ez a számítás, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy csak saját szavazataikra számíthatnak, az pedig ezúttal semmire sem elég. Vagy arra gondolnak, hogy két tucatnyi fideszes ifjú hirtelen beleszeret a pártasszonyba? Vagy megvették őket? Vagy mégis van háttéralkú az SZDSZ-szel? Vagy Sólyommal megbundázták, hogy az utolsó pillanatban lépjen vissza? Vagy kedvükért megváltozik a matematika?

Ha azonban nem létezik semmiféle titkos csodafegyver a pártarzenálban, akkor, azt hiszem, erre most már nincsen jobb szó: ez egyszerűen balfaszság. Megérdemlik, hogy jól pofára essenek. Csak az a baj, hogy ezt joggal követi majd a túloldal győzelmi mámora. És annál nincs rosszabb, mint egy magabiztos jobboldal.

Nehéz kimondani, de azt hiszem, ez a fiaskó előrevetíti az MSZP 2006-os csúfos vereségét.

*

Ilyesmi azért nem túl gyakran esik meg az emberrel… Az történt, hogy két különböző versemnek ugyanazt a címet adtam, és ezt csak most vettem észre, hogy a második is megjelent. Az a vicc, hogy mind a kettőre tökéletesen passzol a cím, nem arról van tehát szó, hogy elírtam vagy összekevertem valamit, hanem pár hónapnyi különbséggel ugyanaz a cím jutott eszembe (legtöbbször a vers készül el hamarább, és utána kap címet). Jobb híján ideiglenesen zárójeles sorszámmal különböztettem meg őket:

időnek előtte [1] | időnek előtte [2]

Balla D. Károly

Időnek előtte

Mintha nem is lett volna kétséges
nem sokkal előtte
amikor még nem volt kilátásban
amikor még lappangott
meglapult tárgyak árnyéka alatt
tükrök foncsora mögött
rejtőzött
amikor még nem látszott
fény lesz belőle vagy szín
állag vagy jelleg
talán csak alig jelzett modalitás

Mintha már akkor sem lett volna kétséges
hogy egyszer majd kibomlik a semmiségből
magára ölti a létezés apró gesztusait
reggel benyit az üres szobába
hajtogatott papírt csúsztat délben
a billegő ebédlőasztal lába alá
este óráján a késő időt nézi
az utcai lámpa fényében
megbecsül egy távolságot
vagy csak arra gondol
mit jelent az alig jelzett feltételezés
hogy hajnalra az ő kedvéért vonják fel a hidakat
kürtszó hasít a ködbe
s ő átvonul a bomló ívek alatt
a gesztusok előtti
körülmények mögötti
modalitásba

egy kicsivel
időnek előtte

(2004)

Balla D. Károly

Időnek előtte  [2]

idősebbnek látszott
az időnél idősebbnek
annál az időnél idősebbnek
amikor még fiatal volt

a ráncok nem jelentenek semmit
az ősz hajszálak nem jelentenek semmit
a szaporodó bibircsókok nem jelentenek semmit
az elszürkült tekintet nem jelent semmit
az eltompult érzékek nem jelentenek semmit
a test gyengülése nem jelent semmit
a lékek kiürülése nem jelent semmit
az eldugult memória nem jelent semmit
a beszűkült gondolkodás nem jelent semmit
az impotencia nem jelent semmit
a vizelettartási gondok nem jelentenek semmit
az emésztési zavarok nem jelentenek semmit
az álmatlanság nem jelent semmit
a teljes érdektelenség nem jelent semmit
és nem jelent semmit a teljes bezárkózás sem
fő hogy fiatalnak érezzük magunkat

kijárt a temetőbe
bejárta a temetőt
kijárta magának a sírhelyet
bejárta magát a halálba

(2005)

– de a végleges megoldás nyilván az lesz, hogy valamelyiket átkeresztelem.

[Elírás áldozata lett viszont az egyik Pilinszky-szonettem címe. Ott meg valahogy az történt, hogy az egyik későbben írté valahogy „átcsúszott” egy korábbira. Utólag majd ezt is korrigálnom kell, mivel itt is megjelenés után vettem észre a hibát.]

*

Megjött a Forrástól nyári számuk korrektúrája. A „Fölös-lexikon”-ban, ha jól számolom, 22 szócikkem szerepel majd.

*

Csöngéék szombat éjszaka szerenádot adtak a tanáraiknak. Volt, akihez nem sokkal virradat előtt csöngettek be. Nekik jó buli volt.

*

Nekem viszont nem volt valami kellemes hétvégém. Szombaton kiütött a migrénem (mostanában szerencsére nem túl gyakran fordul elő), vasárnap délelőtt beütött a krach: a ’windózom’ csak csökkentett módban volt hajlandó elindulni, amivel persze semmire sem mentem, mert egy csomó fontos programom nem futott. Még szerencse, hogy Kolos éppen itthon van, de ő sem tudott mást ajánlani, mint egy teljes újrainstallálást. Így hát a napom jó része mentéssel telt: levelek, címjegyzékek, beállítások kimentése a programokból. Maga az újratelepítés is hosszas folyamat a sok-sok program, az internet és a belső hálózat miatt. Ha minden jól sikerült, annak az a látható bizonyítéka, hogy ez az oldal hétfő reggel már olvasható.

Könyvjelzőkhöz permalink.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.