Tejmozi

Most már állandósult munkaritmusommal háromheti pihentetés után ma fogtam újra hozzá a Tejmozihoz. Délelőtt az eddig írtakat olvastam és javítgattam. Kisebb szórendi igazítások, ismétlések szűrése, pontosabb szinonimák, pár fölösleges magyarázó mondat kiiktatása – ilyesmik. Délután hatezer karakternyi tűrhető szöveg, mindössze 2 beépített idézettel. Most már azokkal a citátumokkal dolgozok, amelyek kedvéért külön kisnovellányi kitérőket kell tennem. Ellenben nem rögtönzöm őket: … Tovább is van, mondom még

Jordán: Eleje, közepe, vége

A minap az Index kortárs irodalmi topikjában (ahol törzsvendégnek számítok) egy régi kérdésemre kerestem és kaptam választ. Pár évvel ezelőtt történt, hogy ment valami kulturális műsor a tv-ben, és amikor bekapcsoltam a készüléket, éppen Jordán Tamás szavalt egy verset. Már benne volt a javában, de amit hallottam, nagyon felizgatott, nem is voltam képes a továbbiakra figyelni. A szerző nevét sem … Tovább is van, mondom még

leniniáda – 1

A teljes szöveg: Leniniáda – Egy Lenin vers története Számomra soha nem okozott nehézséget szembenézni korábbi, 10, 20 vagy akár 30 évvel ezelőtti önmagammal. Mindig is igyekeztem tudatosítani kicsi és súlyos hibáimat, apróbb és nagyobb tévedéseimet, piszlicsáré vagy „végzetes” mulasztásaimat egyaránt. Magamat elemezve így nagyjából pontosan tudom, ballépéseim, netán bűneim közül melyek azok, amelyeken a) leginkább mosolyognom lehet és kell, … Tovább is van, mondom még

leniniáda – 2

Ezt a történetet még soha le nem írtam, és szóban is nagyon kevesekkel osztottam meg. S hogy miért? Mert nem akartam önigazolást, magyarázkodást, mentő körülményeket. Megírtam a Lenin-versemet, megjelent – s bár ezerszer megbántam, mégsem akartam kitérni azelől, hogy a fejemre olvassák: magam is szembesülni kívántam vele. Egyébként a minap családi körben is felelevenedett az eset. Apám elfogódott hangon, szinte … Tovább is van, mondom még

Pilinszky-projektum

Tegnap levél Bányai Jánostól, az újvidéki egyetem magyar tanszékének vezetőjétől, a jeles irodalomtörténésztől. Nagyra értékelte a Pilinszky-projektumomat, és felhívta rá a figyelmet az általa jelentősnek-fontosnak tartott ottani, délvidéki költők körében: szonetteljenek ők is. Jólesett az elismerés. Őszintén szólva én elég „nagy” ötletnek és igen komoly költői kihívásnak gondolom a tervezetemet, és kicsit csodálkoztam, hogy a kb. félszáz kolléga közül, akiknek elküldtem … Tovább is van, mondom még