Árpád-vonal, haditurizmus

Elsősorban magyar érdeklődőkre számítanak a kárpátaljai haditurizmus szervezői, akik központi programként a második világháború idején a magyar honvédség által kiépített Árpád-vonal és a hozzá kapcsolódó erődítésrendszerek megtekintését ajánlják.

 

Forrás: [origo]

A kárpátaljai haditurizmus programjának kidolgozásával az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének és a Kárpátaljai Idegenforgalmi Információs Központnak a munkatársai foglalkoznak. Reményeik szerint sok érdeklődőt vonzanak majd a szomszédos országokból, mindenekelőtt Magyarországról és Oroszországból a Kárpátok hegyei közt kiépített és nagyrészt épségben fennmaradt katonai védelmi vonalak – nyilatkozta Olekszandr Koval, az információs központ vezetője az ungvári Novini Zakarpattya hivatalos megyei lap legfrissebb számának.

Forrás: [origo]

Mint mondta, az ukrajnai megye területén hat erődítésrendszer található. Közülük legfontosabb az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített, több mint 600 km hosszú Árpád-vonal, amelynek a Keleti-Beszkidek és a Berecki-havasok között kellett volna feltartóztatnia a Vörös Hadsereg támadását. Ugyancsak második világháború idején épült ki a Hunyadi-vonal, a Szent László- és a Szent István-állások, míg a csehszlovák hadsereg 1919 és 1939 között két erődítésrendszert, a Masaryk- és a Benes-vonalakat létesítette Kárpátalja területén.

Koval szerint az Árpád-vonal már most is vonzza a magyar turistákat, akik közül sokan keresik fel a Velika Hrabivnica község határában található, 800 méter hosszú egykori lőállást. Mint mondta, az erődítésrendszer létesítményei könnyűszerrel megközelíthetők, neki négy óra alatt sikerült az Árpád-vonal 22 objektumát megtekintenie egy kirándulás során.

A magyar turisták számára érdekes vereckei honfoglalási emlékmű kapcsán Koval a többi között kifejtette: a Vereckei-hágóra, ahol a magyar katonák 1939-ben nem lőttek le ukrán ellenállókat, a magyarok akkor is jártak, amikor ott még nem volt emlékjel, és a jövőben is járnának. Akkor miért ne állhatna ott a magyar emlékmű, és miért ne lehetne ezt a hasznunkra fordítani – kérdezte a szakember, aki szerint a honfoglalási emlékmű kérdését konjunktúralovagok fújták fel.

Megjelölve , , .Könyvjelzőkhöz permalink.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.