Hazudni tudni kell

Így hazudik a köztévé

Pofámba mászik a közszolgálatinak gúnyolt magyar televízió honlapjáról a bődületesen hazug cím:

„Jó eséllyel indulnak a magyar pártok az ukrán választásokon”

És nem szakad be a képernyő!! Az igazság az, hogy a magyar pártok egyáltalán nem indulnak a választásokon. Az egyik párt egyetlen árva képviselője egy másik párt listáján indul eséllyel, a másik pártnak pedig egyéni képviselői indulnak igen csekély eséllyel egyéni jelöltként.

Ennek a mondatnak a második fele külön tetszett:

„Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az eddig kormányzó és várhatóan kormányon maradó Régiók Pártjának listáján szerepel, 74. helyen, ami bejutónak minősül. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pedig egyéni jelölteket állított, mivel sok ukrán jelölt van, és megoszlanak közöttük a szavazatok, elképzelhető, hogy egyéni körzetben ők is be tudnak jutatni (sic!) képviselőt az ukrán parlamentbe” – állította a szakember.

Ebben az állításban alighanem az „elképzelhető” a legizgalmasabb szó egy szakértő szájából. Fontos, hogy az embernek legyen fantáziája. Valószínűleg egy űrkutató is, ha azt kérdezik, hogy létezhetnek-e földön kívüli civilizációk, így válaszolna: „Elképzelhető, hogy holnap a Kossuth-téren leszállnak a UFÓk, és akkor tudni fogjuk, hogy igen.”

És egy karikatúra az ukrán választásokról:

– Te csak maradj otthon, mi majd kitöltjük!

 

Vérszívó szörny garázdálkodik

Mozgó Világ, 2012/októberTalán még emlékeznek néhányan arra, hogy Kárpátaljának volt saját Yetije és UFÓ-ja is. 2005-ben nem átallottam abszolút hiteles sajtóforrásokra hivatkozva a Mozgó hasábjain hírbe hozni mind az erdeinkben látott titokzatos nagylábút, mind a ruszin falucska fölött megjelent és egy férfit elrabló földön kívülieket.

A helybéli sajtó 2012 nyarán is szolgált hasonló ínyencségekkel. E sorokat szeptemberben írom, már vége az uborkaszezonnak, nemcsak hogy kezdetét vette, hanem egyre élesedik a választási kampány (Ukrajnában október 28-ára tűzték ki a parlamenti választási csalásokat), de a kedélyeket borzoló politikai hírek, úgy tűnik, nem biztosítják kellőképpen a polgárok adrenalin-szintjét, némi riogatás hát belefér az őszi szezonba is. »tovább

Orbánbuktató nyilatkozat

Október 23 – tiltakozás az Orbán-rezsim ellen

Magyarországot elidegeníti Európától az Orbán-kormány. A miniszterelnök és csapata, úgy tűnik, mindent megtesz azért, hogy az ország kiiratkozzon  a jogállamiság és az alkotmányosság intézményeiből, lényegében már a demokrácia van veszélyben, a jogrendszer egypártivá vált, a médiában a szólásszabadságot korlátozó hatalmi presszió tapasztalható. Elemzők sokasága állítja (és nem csak balaoldaliak), hogy az ország a hibás gazdaságpolitika miatt nem tudja elhagyni a hanyatló gazdasági kényszerpályát .

Mindez önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy a demokrácia és a jogállamiság hívei határokon belül és kívül egyaránt fellépjenek az Orbán-rezsim ellen, és felemeljék hangjukat azok is, akik a gazdasági hazardírozást elítélik és látják roppant veszélyeit.

A tiltakozás és felháborodás valamennyi formáját azonban nem is annyira a fentiek teszik indokolttá, hanem az, hogy mindez nemcsak pimasz hatalmi arroganciával párosul, hanem egy olyan ideológiai háttér kiépítésével is együtt jár, amely a társadalmi kirekesztésen, vagyoni, faji, vallási, nemi megkülönböztetésen alapszik.

Az effajta eszmerendszer megerősödése, ráadásul kormánytámogatással, szükségszerűen vezet nem csupán gyűlölködéshez, hanem erőszakhoz is, népcsoportok, vallási és faji közösségek elleni atrocitásokhoz, a másként gondolkodók és az elvárttól eltérő identitással rendelkezők elleni fellépéshez. Mindez szögesen ellentétes nem csupán az alapvető emberi jogok nemzetközi normáival, hanem akár a keresztényi értékrenddel is.

Az Orbán-kormány áldatlan tevékenysége mérhetetlen károkat okoz a határon túli magyarság körében is: Kárpátalján soha nem volt ekkora a széthúzás, nem volt ilyen politikai-ideológiai alapú gyűlölködés a magyarországiakkal megegyező törésvonalak mentén szétszakított népcsoporton belül. Az exportáruvá vált orbáni nacionalizmus a kárpátaljai magyarsággal szembeni ellenszenvet is táplálja az ukránok-ruszinok körében, a Fidesz által favorizált kárpátaljai magyarságszervezet sérelmi politizálása pedig lehetetlenné teszi a kárpátaljai magyarság integrálódását és akadályává vált annak is, hogy e nemzeti kisebbségnek létrejöjjön a hatékony politikai érdekképviselete.

A magam szerény módján az alapvető elvi okokon túl ezért is csatlakozom az október 23-i megmozdulásokhoz és

A LEGHATÁROZOTTABBAN TILTAKOZOM AZ ORBÁN-REZSIM MEGOSZTÓ, KIREKESZTŐ, A SZABADSÁGJOGOKAT KORLÁTOZÓ ÉS A DEMOKRATIKUS-LIBERÁLIS GONDOLKODÁST ELUTASÍTÓ MAGATARTÁSA ELLEN.

A KORMÁNYNAK BUKNIA, A FIDESZNEK VESZTENIE, ORBÁN VIKTORNAK PEDIG EGYSZER S MINDENKORRA TÁVOZNIA KELL A MAGYAR KÖZÉLETBŐL.

Balla D. Károly

A több arcú ukrán nyelvtörvény

Könnyen meglehet, csalatkozniuk kell azoknak, akik vérmes reményeket tápláltak az Ukrajnában törvényerőre emelkedett nyelvtörvénnyel kapcsolatba. A regionális nyelvi státus megadásának kedvező feltételei máris szigorodni látszanak, miközben tudható, hogy az ország számos közigazgatási egységében már a végrehajtási határozatra vonatkozóan is születtek testületi döntések.

Sokan eddig is úgy vélték, hogy a nyelvtörvény csak egyfajta csali, olyan választási fogás, amellyel a kormányerők a kisebbségi – így a tízmilliós nagyságrendű orosz – lakosság bizalmát elnyerhetik. Mások szerint ennél többről van szó: az orosz nyelv valóban az államnyelv szintjére emelkedhet Ukrajna számos régiójában – ugyanakkor az elenyészőbb számú kisebbségek számára semmilyen kedvezmény nem várható.

Most arról értesülhettünk, hogy jelentősen megszigorítaná a kisebbségi nyelvek regionálissá tételét Ukrajnában a nyelvtörvényhez elkészített új kormányzati módosító javaslat. Erről a Kommerszant-Ukraina című ukrán lap nyomán az MTI közölt tudósítást.

Eszerint a jelenlegi 10 százalék helyett legalább 30 százalékos arányt kellene elérnie egy kisebbségnek a helyi lakosság lélekszámán belül ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységben.

A hatályos nyelvtörvény szerzőinek véleménye szerint a kormányzati munkacsoport túllépte hatáskörét azzal, hogy egy merőben új törvényjavaslatot készített, amelynek elfogadása „polgárháborúhoz vezethet”.

A hatályban lévő nyelvtörvényt a kormányzó Régiók Pártjának két képviselője, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov terjesztette a parlament elé. Kolesznyicsenko – aki szintén helyet kapott a kormányzati munkacsoportban – kudarcnak minősítette a testület munkáját.

A tekintélyes ukrán lap emlékeztetett arra, hogy a heves vitákat kiváltó nyelvtörvényt Viktor Janukovics ukrán elnök augusztus 8-án aláírta ugyan, de egyúttal utasította a kormányt egy munkacsoport létrehozására azzal a feladattal, hogy javaslatokat készítsen a jogszabály „tökéletesítésére”.

A javaslat, amelyet a testület elkészített, egyebek között azt is tartalmazza, hogy a helyi lakosság minimum 30 százalékának az aláírása is szükséges ahhoz, hogy az adott kisebbségi nyelv regionálissá minősítését kezdeményezzék. Ezután a helyi önkormányzatnak a megyei tanácson keresztül a parlamenttől kellene kérnie, hogy regionális vagy nemzetiségi nyelvvé minősítse a nyelvet. A parlament döntése ellen a megyei tanács fellebbezhet 30 napon belül.

Megfigyelők szerint az új javaslat komoly felháborodást vált majd ki elsősorban az orosz ajkúak lakta keleti és déli országrészekben, ahol már számos közigazgatási egységben, ezen belül több nagyvárosban, például Odesszában, Donyeckben és Dnyipropetrovszkban is regionálisnak nyilvánították, hivatalosan használhatóvá tették az orosz nyelvet a hatályos nyelvtörvény alapján.

*

A kárpátaljai magyarságszervezetek vezetőinek a véleménye a szigorításról és a kialakult helyzetről jól tükrözi a kiéleződött ellentéteket. Kovács Miklós és Gajdos István véleményét egyaránt ismertette az MTI október 16-án:

Cinikus az ukrán nyelvtörvény tervezett szigorítása

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az új ukrán nyelvtörvény tervezett szigorítása a kormányzó Régiók Pártjának (PR) cinizmusát tükrözi az Ukrajnában élő kisebbségekkel kapcsolatban.

Mint Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI érdeklődésére hétfőn azt mondta: semmi meglepő nincs abban, hogy a hatályos ukrán nyelvtörvény módosításához javaslatokat kidolgozni hivatott kormánybizottság a jelenlegi 10 százalék helyett legalább 30 százalékhoz kötné a helyi kisebbség arányát ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységen belül. Ez az álláspont már korábban kiderült a PR meghatározó politikusainak nyilatkozataiból, akik egyértelműen kirekesztették a kisebbségeket az elfogadott törvény hatálya alól, mondván, hogy az csak az ukrajnai oroszokra vonatkozik – tette hozzá.

Kovács úgy vélte: a kormánybizottság törvénymódosítási javaslata, amely kizárná a kisebbségi nyelvhasználatot a többi között a hivatali és bírósági ügyintézésből, valamint az oktatásból, az ukrán kormánypárt cinizmusát tükrözi. „Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak az ukrán nacionalisták viselkednek ellenségesen a kárpátaljai magyarsággal szemben, hanem a magát internacionalistának tekintő PR is, ami nagyban megkönnyíti a kárpátaljai magyar választók számára a döntést a 2012. október 28-i parlamenti választásokon” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke.

Kárpátalján a magyar nyelv eddig Beregszászon, a Beregszászi járásban és néhány magyarlakta településen kapott részleges regionális státust.

Az ukrán nyelvtörvény sorsa a választások eredményétől függ

A nyelvtörvény kidolgozásában részt vállaló, a PR-rel választási szövetséget kötött Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Gajdos István az MTI megkeresésére jelezte, csak azt követően nyilatkozik, hogy behatóan tanulmányozta a kormánybizottság nyelvtörvény-módosítási javaslatait.

A jogszabály tervezett szigorításával kapcsolatban hétfőn megjelent ukrán sajtóhírekre reagálva Gajdos István UMDSZ-elnök az MTI megkeresésére kedden azt közölte, hogy a nyelvtörvény további sorsát a közelgő parlamenti választások határozzák majd meg. Minden attól függ, hogy a jogszabály ellenzői vagy támogatói kerülnek-e többségbe, s mennyire lesznek erősek a kisebbségi jogok mellett kiállók pozíciói az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanácsban és a végrehajtó hatalomban, így a kormányban – tette hozzá, megjegyezve: szerinte annak is nagy jelentősége lesz, hogy milyen választási eredmények születnek Kárpátalján.

A politikus hangsúlyozta: „roppant fontos, hogy a magyarság egy emberként álljon ki az október 28-i törvényhozási választásokon a nyelvtörvény mellett, s támogató szavazataival mutassa meg, hogy igényt tart rá, akarja nyelvi és egyéb jogainak bővülését.”

„Megválasztásom esetén ugyanis ezekre a voksokra hivatkozva tudnék majd harcolni e fontos jogszabályért, illetve más, magyar közösségünket foglalkoztató problémák megoldásáért” – emlékeztetett Gajdos, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) választási listáján a befutónak számító 74. helyen indul a hónap végi megmérettetésen.

Az UMDSZ elnöke ugyanakkor kifejtette: „sajnálattal kell megállapítanom, hogy a másik szervezet (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – KMKSZ) nagy ellenkampányt folytat a nyelvtörvénnyel és velem szemben, azon magyarellenes ukrán erők szekerét tolva, amelyekre még jól emlékszünk a hírhedt Vakarcsuk-érából”.

Ivan Vakarcsuk a Julia Timosenko vezette kormány oktatási minisztere volt, aki több intézkedéssel korlátozta az ukrajnai kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Gajdos véleménye szerint az ellenlábas szervezet „már ma is a nyelvtörvény ellen harcol”.
Az UMDSZ elnöke mindazonáltal derűlátó a jövőt illetően, mert mint megállapította: „akárhogyan is módosul az ukrán kormány összetétele, az államfő a helyén marad. Mi pedig 2009-ben Viktor Janukovics államfővel kötöttünk együttműködési megállapodást, ami 2015-ig szól. Ezért bízom abban, hogy egy jó választási eredmény mellett az ő támogatásával elérhetjük, hogy ne csorbuljanak, hanem bővüljenek jogaink.”

Egy kis turulkodás

Falloszomra turul szállott című minapi kis élcelődő blogbejegyzésem nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A közösségi oldalon ez az üzenetváltás is lezajlott:
Popovics Pál Kedves Karcsi! Nagyon sajnálom, hogy manapság neked már csak ennyire, ilyesmire futja. A fenti rajongóidat nem ismerem, de bejegyzéseiket olvasva az ő szintjükhöz szeretnél igazodni. Ennél azért sokkal többre tartalak, többed magammal.

Balla D. Károly Kedves Pali, én pedig azt sajnálom (de azt nagyon!), hogy Magyarország (korábban többre tartott) miniszterelnöke vérségi alapon és kétféle szív alapján rekeszti ki a magyarságból azokat (például engem), akik nem a hamis múltba révedés és nem bűnös ideológiákkal összeolvadt szimbólumok mentén alakították ki nemzettudatukat, hanem egy modern, integráló jellegű, demokratikus eszménnyel összhangban gyakorolják magyarságukat. A magyar szélsőjobboldal faji alapú ideológiáját, szimbolikáját és retorikáját most már egyre inkább átvevő kormányfővel szemben énszerintem MINDEN ESZKÖZ megengedhető. Az én arzenálomban csak szavak találhatók, az irónia, a humor és a gúny a legerősebb fegyverem. Messzemenően felhatalmazva érzem magam, hogy ezeket felhasználjam az olyan megnyilvánulások ellen, amelyekkel olyasmit propagálnak, sugallnak, amivel nemcsak hogy nem értek egyet, hanem meg is vetek. Hogy mindez most ráadásul bornírt köntösben jelent meg, az minden komoly ellenérzés mellett nevetséget is kelt. Igen, én és a hozzám hasonlóan gondolkodó sokkal jobb koponyák és nagyobb emberek is tiszta szívükből KIRÖHÖGIK Orbán Viktort és az ö hagymázas szövegeit – miközben ez kétség kívül kínban fogant röhögés – mert a dolog, miközben kacagtató, legalább annyira elkeserítő és félelmetes. És nem csupán, talán nem is elsősorban azért, mert minket, a magyarságról másként gondolkodókat rekeszt ki, hanem azért – és olyan jó lenne, ha ezt a másik oldalon a józanul gondolkodók megértenék! -, mert MAGÁNAK A MAGYARSÁGNAK ÁRT, mert lejáratja, nevetségessé teszi, ordas eszmékkel társítja a magyarság egyébként számomra igen becses – és szerintem az itt megszólalók számára is! -, igen nemes érzését. Dühünk, gúnyunk, ha kell, alpáribb elemeket is alkalmazó humorunk azért hordoz indulatot, mert sajnos tudomásul kell vennünk, hogy Orbán Viktor magyar. Ez benne a fájó. És mert tőlünk távol áll, hogy őt a nemzetre nézve káros gondolkodása miatt kirekesszük a magyarságból, inkább mi lépünk hátra és legrosszabb perceinkban azt gondoljuk: ha ő a magyar, ha ők a magyarok, akkor mi inkább nem akarunk azok lenni. // Ezt gondold végig egyszer, kedves Pali.