Ukrán, orosz, szurzsik

Nem beszél jól sem ukránul, sem oroszul az ukránok többsége

Ukrajnában a nemrégiben elfogadott nyelvtörvény továbbra is a figyelem középpontjában áll. Kárpátalja több közigazgatási egységében határozatot hoztak a magyar nyelv használatáról (talán mondani sem kell, hogy a két magyarságszervezet ebben is egymás ellen lép fel). Országos szinten is vita folyik a különböző nyelvek státusáról. Az ezzel kapcsolatos hírekhez érdekes adalékul szolgálhat egy felmérés eredménye, amely szerint  az ukrán lakosságnak több mint fele hibásan beszél és ír mind ukrán, mind orosz nyelven.

Az MTI 2012, szept. 28-én a Korreszpondent című ukrán hetilap cikkét ismertette:

ukrajna.png

A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint a szurzsikot – azaz a kevert orosz-ukrán nyelvet – használja szóban és írásban a lakosság 11-18 százaléka, azaz 5-8 millióan.

A két nyelv keverékét előszeretettel használók zöme az ország keleti és középső részében él, ahol arányuk eléri a 21,7 százalékot. A legkevesebben – 2,5 százalék – Nyugat-Ukrajnában használják a szurzsikot.

Az újság szerint azonban az Ukrajnában élők közül valójában sokkal többen használják a kevert nyelvet, ám a közvélemény-kutatások során ezt általában nem ismerik be, hanem azt állítják magukról, hogy tökéletesen beszélnek ukránul és oroszul is.

Jarina Szkuratovszka rádiós műsorvezető tapasztalatai szerint – amivel egyetértettek a lap által megkérdezett nyelvészek is – a lakosságnak csak körülbelül 20 százaléka mondhatja el magáról, hogy helyesen beszéli valamelyiket a két nyelv közül.

A hetilap információi szerint a kevert nyelvet főként a falvakban született ukrajnaiak beszélik. A városokba érkezve orosz szavakat kevernek ukrán beszédükbe, az újonnan elsajátított kifejezéseket azonban továbbra is ukrán fonetikával ejtik.

A szurzsik a XVII. század végén kezdett elterjedni, amikor ukrán földön orosz nyelvtudás nélkül már nem lehetett karriert csinálni. Az ukrán nyelv azonban nem tisztult Ukrajna függetlenné válásával sem – írta a hetilap.

Egy idén végzett másik felmérés szerint a diákoknak csak az egyharmada használja állandóan a két nyelv közül csak az egyiket. Míg korábban az egyik vagy másik nyelven megjelenő irodalmi művek segítették a beszélt nyelv fejlődését és tisztulását, addig a mai fiatalokra ez nincs kellő hatással, hiszen alig olvasnak szépirodalmat. Felnőtt egy nemzedék Ukrajnában, amelynek az orosz nyelvet már nem, az ukránt pedig még nem tanították az iskolákban.

Az egyik harkivi egyetem nyelvészeti tanszékének docense elmondta a lapnak, hogy az elsőéves hallgatók egy viszonylag egyszerű, másfél oldalas diktált szövegben is több tucat nyelvtani hibát vétenek. Egy olyan írás érte el nála a rekordot, amelyben 140 nyelvtani és mintegy 50 központozási hibát talált.

A fiatalok helyesírását tovább rontja az interneten keresztül terjedő újfajta írásmód is – jegyezte meg a lap.

Az újság végül arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok egyre hanyagabbul írnak, leszoktak arról, hogy írás közben ellenőrizzék a szavak helyességét.

Pap Jancsi és az ukrán nyelvtörvény

Bármibe lefogadnám, hogy ti sem értitek az ukrajnai nyelvtörvényt. Leginkább azt nem tudjátok róla, hogy valóban kisebbségbarát-e, mint ezt a felszíni fúrások bizonyítják, vagy pedig a kormánypárt inkább csak választási csalafintaságból erőltette át a parlamenten, és nem is az egyéb kisebbségek érdekeit szolgálja, hanem csupán a Kelet-Ukrajnában tízmilliós számban élő orosz lakosság felé tett (szavazatokra váltható) gesztus; illetve annak a törekvésnek a bizonyítéka, hogy a most hatalmon lévő erők szívesen visszaállítanák az orosz nyelvnek a rendszerváltás előtti presztízsét Ukrajnában.
Bárhogy is: előfordulhat, hogy a nyelvtörvény farvizén hajózva a kárpátaljai magyaroknak sikerül ezt-azt elérniük, ezért a helyi (városi, községi, járási) önkormányzatok sorra hoznak intézkedési határozatokat. Ha ezeket utóbb a felsőbb hatalmak nem vonatják vissza velük, akkor szélesedhet a magyar nyelv használati köre azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a törvény előírta 10 % felett van a magyarok lélekszáma.
Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy az egymással ellenséges viszonyban álló két kárpátaljai magyarságszervezet most sem tudott összefogni a jó cél érdekében. Mindketten más-más lovat akarnak.
Apropó: ló. >>tovább: >>  PapJancsi és a cigány vak lova

Más: Ukrán, orosz, szurzsik

Itt is: Pap Jancsi és az ukrán nyelvtörvény

Ősi magyar hungarikum

BúzafűA búzafű arra is jó, amire nem!

Óriási tévedésben élnek azok, akik szerint a biotermékek csimborasszója a szója és a férges alma. Ez még a szójásszabadság és pálinkafőzési adókedvezmények közepette sem fogadható el: az almapálinkánál 113 %-kal egészségesebb a búzafűlé és a bodza-filé.

A Wikitória szerint a búzafű nem egyéb, mint a mezőre frissen kihajtott búza, amikor annak még csak sziklevele van neki. A búzafű sokféle hasznos anyagot tartalmaz: vakmerő életmentő klorofiillibátort, USA-ellenes amy-no-savakat, nemzeti tusványi anyagokat, továbbá zengő müenzimeket és bozontos bozonokat. »tovább