Fuvolázó android

Húszéves fejlesztés eredménye
a fuvolát majdnem tökéletesen megszólaltató japán (naná, hogy!) robot.
Nem szintetizálja a hangokat, hanem valóban fújja szájával a hangszert,
levegőt vesz dugattyús tüdejével és járatja kis mechanikus ujjait a
lukakon és billentyűkön. Az embernagyságú kalapos android egy ideje már
állandó és igen népszerű vendége a robot-kiállításoknak. Méltán. Az
alábbi videón Rimszkij Korszakov híres Dongóját adja elő nagy bravúrral
és még nagyobb átéléssel – és már majdnem élvezhetően.

Ki a NolBlog sztárja?

2008-ban a rendszeres blogolást a megszűnt NolBlog keretében, a rendszeresen új posztokkal való megjelenést és a szorgos kommentelésben és reagálásban megnyilvánuló közösségi blogolást egy bizonyos Kalimpa nevű blogger miatt hagytam abba. Akkoriban (mint a fentiekből is látható), egy a szerkesztők által túlsztárolt tagja volt a társaságnak. Amennyire emlékszem, nem voltak rosszak az írásai, bár hozzám nem álltak közel sem a témái, sem a stílusa. Afférunk akkor támadt – ugyancsak: ha 8 év távlatából jól emlékszem – amikor egy mélynek remélt, a halál gondolatával foglalkozó aforizmámra ezt a kommentot írta: KI NEM SZARJA LE! Szó se róla, ezen kicsit berágtam, visszaszóltam, és persze ő sem marad adósom. A rosszízű (ha jól emlékszem: személyeskedésbe  torkolló) szóváltásunk után jobbnak láttam kicsit kívülebb helyezkedni. A fenti képernyőfotóm már csak egy utólagos fricska volt.

Pár nappal később ennyivel búcsúztam:

Bizonytalan időre elhagytam a NolBlogot. Aki keres, főblogomban talál:

http://bdk.blog.hu/

A nap híre: Kopernikusz

Varsóban a nyilvánosság elé tárták Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) számítógépes arcrekonstrukcióját, amely 70 éves korában mutatja a heliocentrikus világkép atyját.  A rekoncrukció alapjául az a koponya szolgált, amely korábban a Lengyelország északi részén végzett ásatásokon során került elő és igazoltan a nagy tudós elméje lakott benne egykoron.

A nap híre: pápaszán

A Vatican Press ma bejelentette, hogy elkészült az a speciális szánkó, amellyel XVI. Benedek Őszentsége ródlizni fog a közelgő tél beálltával. A szán szuperbiztonságos, felborulás közben is védeni fogja a katolikus egyház fejét, aki, elődjétől eltérően, nem tud síelni, ám a téli örömöknek szentelni szeretne néhányat szabad óráiból.

Csak fél adag kávét ihatnak ezentúl a pénzügyminisztérium

Csak fél adag kávét ihatnak ezentúl a pénzügyminisztérium dolgozói – jelentette be Veres János pénzügyminiszter mai sajtóértekezletén. A kormányzat magán kezdi a megszorítások miatti takarékoskodást, mondta, ezért már meg is rendelték az ukrán Psyho cégtől a fél adag szervírozására alkalmas csészéket, amelyek további előnye, hogy az alattuk lévő tányérkával egybe vannak építve.
Az intézkedéssel a számítások szerint akár egymillió forintot is meg lehet takarítani évtizedenként. Ehhez képes bagatell összeg a tízmilliárd, amit az ukrán cégnek a megrendelésért átutaltak.
A Fidesz nem sokkal később bejelentette, hogy felülemelkednek korábbi kicsinyességükön, és e pozícióból nézve az intézkedésen csak mosolyogni tudnak.
Tele szájjal és üres csészével.

Füst Milán ukránul

Füst Milán verseinek ukrán fordításából összeállított kötetet jelentetett meg egy kárpátaljai kiadó Ungváron.
A művészeti-szépirodalmi Misztecka Linija Kiadó a magyar költő műveinek válogatott kötetét a 2001-ben elhunyt Jurij Skrobinec ismert ungvári műfordító születésének 80. évfordulója alkalmából jelentette meg.
A Füst Milán-kötetbe a költő 76 műve került be két nyelven: az olvasó a verseket a könyv lapjairól magyarul és ukrán fordításban egyaránt megismerheti. A kárpátaljai magyar alkotók körében „Gyuri bácsiként” emlegetett, magyarul is kitűnően beszélő, sőt verseket is író Jurij Skrobinec Petőfi Sándor verseinek ukrán fordításaival tűnt fel, 1948-ban jelentetett meg kötetet Petőfi verseinek ukrán fordításából Nacionaljna pisznya (Nemzeti dal) címmel. Röviddel halála előtt, 2000 őszén fejezte be Illyés Gyula válogatott műveinek fordítását. Több mint fél évszázadot felölelő munkássága során a tolla alól magyar költők és írók több száz versének, valamint számos prózai alkotásának fordítása került ki ukrán nyelven.

Meghalt Takáts Gyula

Életének 98. évében. Ez azért szép kor… A költők vagy nagyon fiatalon halnak meg, vagy nagyon öregen. Vagy a kettő között.
Amikor utoljára találkoztunk, még nem volt 90. Remekül tartotta magát, bot nélkül járt. Pár évvel korábban verset is ajánlottam neki, a 85. születésnapjára. Ez talán be is került valami antológiába.
1989-ben találkoztunk először, a Berzsenyi Helikon Napokon, Keszthelyen. Aztán még néhány éven át ugyanott. Ő volt az öregember, mégis én maradtam el hamarább ezekről a rendezvényekről…
Mivel 1939-től egy ideig Munkácson tanított, kicsit földinknek tekintettük. Ez talán a versemből is lejön – amellyel ezúton búcsúzom a kedves Gyula bácsitól.

—————

 

Balla D. Károly

CIPŐMRE VASTAGON

Ballada a 85 esztendős Takáts Gyulának

Hazányi úton kövekre hágok,
pázsiton siklom mezítelen lábbal,
előttem lankák, mögöttem hágók,
vizeken járok vízhatlan ruhában;
homokba lépek furcsa ábrákat,
ha messze indít a hazai táj –
– eső sem esett, mindenem száraz,
de cipőmre vastagon tapad a sár.

Márványon siklom már észrevétlen,
cserepek törnek alattam szét,
betonon kopog végig a léptem,
kavicsok recsegnek szörnyű zenét;
bádogot érek: mennydörgés ropog –
így űzetnék messzire: már szinte fáj.
Ha elmegyek, senki sem háborog –
de cipőmre vastagon tapad a sár.

Járhatok hóban, léphetek jégre,
vicsorog lábam alatt az érc,
tehetem talpam hullott levélre,
sebező vasszögek tövise sért;
lopóznék gumin, csúsznék üvegen,
hihetem, hogy ígéret földje vár,
hol nem lennék őshonos idegen –
– de cipőmre vastagon tapad a sár.

AJÁNLÁS

Unhatod, Bátyám, unos járásom,
bár mindenféle útra hágok:
járhatok prémen, gyolcsfehér vásznon,
hullhatnak elém rózsavirágok,
legyen a padlóm bár alabástrom,
léphetek ezüstön, ébenfán akár,
vagy táncot ropjak vérző parázson –
– a cipőmre vastagon tapad a sár.

(1995)

Bach, vizuálisan

Alig két poszttal ezelőtt egy Beatles-akkord rejtélye volt terítéken, az alábbi klip viszont J. S. Bach talán legismertebb művét, a D-moll toccata és fúgát interpretálja – akusztikusan  és vizuálisan. Első megnézésekor kifejezett izgalmat éreztem, külön esztétikai élményt nyújtott, hogy a hangzást  egyfajta „kottán” követhettem. Valószínűleg nem csak azért, mert ennek a zenedarabnak a jellegzetes indító hangjait (igaz, csak egy kézzel) magam is el tudom játszani billentyűs hangszeren. Alább, nagy szerencsétekre, nem én játszom.